Az üzemeltetők egyre kifinomultabb módszerekkel igyekeznek rávenni az úton lévőket, hogy minél többet költsenek a gigantikus bevásárlóközpontokban - ahonnan "mellesleg" a világ bármely tájára is el lehet jutni. A legújabb repülőtereket ezért úgy tervezik, hogy még a beszállás előtt, de már a biztonsági ellenőrzés után minél több üzlettel, étteremmel találja magát szembe a közönség. Kifinomult rendszerek léteznek, amelyek folyamatosan figyelik, hogy az egyes járatok utasai mennyit költenek, és mi iránt érdeklődnek - így lett például gyakorlat az egyik nagy nemzetközi reptéren, hogy a japán utasok érkezése előtt a felső polcokra csupa drága és márkás termékeket helyeznek. A repülőterek emellett gyakran ingatlanfejlesztő társaságként is működnek: irodákat, raktárakat adnak bérbe jó pénzért saját területükön. Főleg a légiáru-kezelő (cargo) cégek élnek ezzel a lehetőséggel, melyek a repülőgépen érkező árut közúton, vasúton, vízen szállítják tovább (vagy fordítva). Nemzetközi trend szerint a repülőtéri illetékek, leszállási díjak aránya csökken az összbevételen belül. A frankfurti repülőteret üzemeltető Fraport tavalyi adataiból például kitűnik, hogy a majd kétmilliárd eurós bevétel harmada köthető az aviatikához. Sokatmondó, hogy míg a bevételből "mindössze" húsz, addig az üzemi eredményből már hatvan százalék a kereskedelmi és ingatlanüzlet részesedése (azaz utóbbi jóval profitábilisabb).