Brit kézbe kerülhet Ferihegy
A korábbi vagyonértékelés alapján várt 110 milliárd több mint négyszeresét, 464,5 milliárd forintot kínált a Ferihegyi repülőtér 75 éves üzemeltetési jogáért a világ legnagyobb reptér-üzemeltetője, a brit BAA.
A Ferihegyet üzemeltető Budapest Airport 75 százalék mínusz egy darabos részvénycsomagjáért a privatizációs pályázat második legkedvezőbb ajánlatát a német Hochtief, a harmadikat a Fraport óriáscég adta.
A tegnapi bejelentés alapján a privatizációs szervezet a BAA-val kezdi meg a szerződéskötés előkészítését, ám ha bármilyen ok miatt nem sikerül velük megegyezni, a sorrendben következő pályázóval folytatják az egyezkedést. Mészáros Tamás, az ÁPV Rt. vezérigazgatója úgy fogalmazott: "nem hirdettek győztest, csak ismertették a három pályázó rangsorát, ajánlataik alapján".
A vevő BAA központjában, Londonban a kijelentés komoly fejtörést okozott az érintetteknek. Mint érdeklődésünkre a BAA kommunikációs igazgatója, Duncan Bonfield elmondta, a hasonló pályázatok "kötelező érvényűek" szoktak lenni, ezért nem értik, az ÁPV Rt. miért fogalmazott kitérően. Mindenesetre a cég Budapesten tartózkodó szakértői ma megkezdik az exkluzív, részletes tárgyalásokat a Budapest Airportra tett 464,5 milliárd forintos ajánlat elfogadásáról. Amíg a bizonytalanságok nem tisztázódnak, a szóvivő sem kívánt részletes tájékoztatást adni a pályázat pénzügyi és egyéb részleteiről. Bonfield "óvatosnak" nevezte a BAA álláspontját a "szokatlan" eljárásról.
Veres János pénzügyminiszter mindenesetre láthatóan örült a komoly bevételt ígérő ügyletnek, amely - ha létre jön - könnyít az állam adósságterhein is. A pénzügyi tárca vezetője ugyanakkor tegnap a 464,535 milliárd forintos (1,255 milliárd angol fontos) eladási ár sorsát firtató kérdésekre egyelőre kitérő válaszokat adott. Mindössze annyit árult el, hogy a 75 évre szóló bérleti díj jelenti a vételár legnagyobb hányadát, a többi a Budapest Airport 75 százalék mínusz egy darabos részvénycsomagjának vételára lenne, és a Kincstári Vagyoni Igazgatóságtól megvásárlandó - az üzemeléshez szükséges - eszközök ellenértéke. Ha a pénz még az idén megérkezik, akkor idén is számolják el - jelentette ki.
A BAA befektetési központjában tegnap egyébként azt mondták, ha rajtuk múlik, akár napokon belül pont kerülhetne a szerződésre.
A csütörtöki The Daily Telegraph értesülése szerint az egyezség része a budapesti leszállási díjak maximálása hozzávetőleg 2011-ig, utána az árakat felszabadítanák, ha a BAA meg tud egyezni a Ferihegyet használó légitársaságok mintegy 70 százalékával a díjszabásról.
A magyar pénzügyminiszter tegnap elmondta: mindhárom befektető százmilliárd forint nagyságrendű fejlesztésre vállalt garanciát, a fejlesztések nyomán a jelenlegi utasszám (az idén várhatóan 8,5 millió - A szerk.) duplájára nő a repülőtér kapacitása. Lapunk szeretett volna többet is megtudni a tervezett fejlesztések részleteiről, ám a BAA képviselői azt mondták, a szerződés aláírásáig ez üzleti titok, utána viszont sajtótájékoztatón ismertetik elképzeléseiket.
A Budapest Airport megrendelésére készült korábbi tervekben egyébként új utasforgalmi épületek (a 2C, illetve a hármas terminál), légiáru-kezelő bázis, kereskedelmi és irodaközpont szerepelt; az elmúlt 15 évben elmaradt, illetve a várható növekedés miatt indokolt beruházások értéke körülbelül 180-200 milliárd forint.
A BAA a világ legnagyobb repülőtér-üzemeltetője, repülőterein tavaly összesen 140 millióan fordultak meg (összehasonlításként: Ferihegyen idén 8,5 millió utast várnak). Közel 20 évvel ezelőtt az Egyesült Királyság volt az első ország, amely privatizálta repülőtereit; a BAA a "koronaékszernek" számító londoni Heathrow mellett ma már további hat repülőteret üzemeltet a szigetországban, illetve részben a cég érdekeltségébe tartozik még a nápolyi repülőtér is. A társaság érvelése szerint a privatizáció azért előnyös minden állam számára, mivel a rendkívül költséges repülőtér-fejlesztésre nem kell többé közpénzt költeni.
