Ez az idézet nem tőlem van, hanem bizonyos William J. Bratton szájából hangzott el. Nevezett New York rendőrfőkapitányaként nyolc évvel ezelőtt Magyarországon vendégeskedett (jelenleg Los Angelest irányítja), és szimpla válaszokat adott azokra a kérdésekre, miként sikerült gyorsan rendet tennie a globális városállamban. Brattontól nyilván olyan válaszokat vártak a kollégák, hogy "hirtelen megragadtam egy ácskapcsot, s lekaptam az összes maffiafőnök fejét", ezzel szemben a zsaru onnan ragadta meg a rendcsinálást, hogy elsősorban eltüntette az utcákról a szélvédőtisztítókat. Hehehe, reflektáltak a zsurnaliszták, talán vegyük komolyra, ám Bratton arca kemény maradt: hogy ugyanis az eleinte kedves ablakmosók egy idő után egyre agresszívabbak, pénzéhesebbek lettek, s már szinte terrorizálták az autósokat. Hetvenöt ember százezreket tartott rettegésben, egészen addig, amíg Bratton a harmincnyolcezer rendőrből bevetett néhány tucatot, s diszkréten eltüntette a figurákat. Az autósok és a környékbeliek kisvártatva jelezték is, hogy köszönjük, már jobban is vagyunk, nincs lejmolás, nincs heves kurvaanyázás sem, majd Bratton végrehajtott még megannyi más, az iméntihez hasonlatos beavatkozást, s íme: nem csupán a lakosság biztonságérzete növekedett, hanem kézzelfogható lett a rend.

És akkor most nyilván azt mondják: eddig oké, de ez a sportoldal. S tényleg.

Bratton rendőrfőkapitány elemzése amiatt kívánkozik ide, mert kis magyar futballunkban lassacskán két hónapja téma különböző főemberek hatalmi harca - igaz, más téma nem is lehetne, mivel futball nincs -, pontosabban az a kérdéskör, amelynek lényegi mozgatója Kisteleki ligaelnök: változásra van szükség a vezérkarban, mindenki mondjon le, új elnököt és tisztségviselőt!

Talán igaza van.

Ellenben túl azon, hogy Kisteleki lelkesen kardozik Bozóky MLSZ-elnökkel Matthäus-, Pellady- meg még ki tudja, milyen ügyben, továbbá túl azon, hogy mifelénk még a teljes nihil közepette is a karácsony előtti MLSZ-közgyűlés a legfontosabb hír, tisztelettel jelzem: sokat már csak azért sem várhatunk az elöljárók problémakezelési és rendcsinálási projektjeitől, mert a legalsó szinten ugyancsak teljes a csőd. Másként: hiába igazítjuk meg szép nyakkendőnket, hogy nyaktól felfelé jobban látszódjunk a tévéműsorban, ha szakadt a cipőnk és lyukas a zoknink.

Például. Ha csak hevenyészve belekapunk a sportsajtóba, azt látjuk, hogy már a szerződésben vállaltakkal is gond van. Ha lapunk erre specializálódna, mind a huszonnégy oldalt megtöltené X, Y, Z panasza, vagyis az, hogy "nem tartották be a szerződésbe foglaltakat". Függetlenül a teljesítménytől, mindinkább azt tapasztalni, hogy némelyek úgy használják a kontraktusokat, mintha otthon arra rajzolnának a gyermeküknek csigaházat. Itt van a közelmúltból Egervári Sándor esete: az edzőt korábbi munkaadója, az MTK azért nem fizette ki, mert a régebbi klubtulajdonos - személyes ellentét okán - nem tartotta a rendezést lényeges kérdésnek. Füzi Ákos labdarúgó is "csak" tartalmú választ kapott, amikor megkérdezte ugyanott, már mindenkit kifizettek, csupán őt nem, miért? Csank János szakvezető még most is várja pénzének jelentős részét a Fehérvártól, mert az egylet volt tulajdonosának nem volt érkezése az általa szignált egyezségbe foglaltak teljesítéséhez. De van ennél is extrémebb helyzet. Szabó Györgyöt, a REAC pályaedzőjét úgy mentették fel szeptember 30-án, hogy a nyáron lejárt, és szóban meghosszabbított szerződését a klub elöljárói "elfelejtették" írásba foglalni (valamint a nevezéskor illetékes helyen, szabályszerűen bemutatni), így az együttes feljutásában szerepet játszó tréner hiába végezte ugyanazt a munkát kirúgásáig, nemhogy bánatpénzt nem kapott, Rákospalotán szóba sem álltak vele, miközben protestálását az MLSZ illetékes testülete lazán elutasította.

Mit is tett volna?

Itthon - azon kívül, hogy még mindig jelentős pénz áramlik futball ürügyén - legföljebb verbális maszlagot konstatálhatunk, avagy: éppen azok a potentátok ordibálnak mindenféle világmegváltó dolgot rendcsinálásilag, akik a legalapvetőbb ügyekben is képtelenek normálisan, empatikusan, flottul lépni.

De nem szeretném, ha csak a problémát vázolnám, s nem kínálnék kiút-alternatívát. Úgyhogy szerintem nevezzük ki MLSZ-elnöknek Bratton kapitányt!