Az egyik elmúlik, a másik élethosszig tart
November 25-től egy uniós rendelet értelmében az EU tagállamaiban, így hazánkban is csak olyan csomagolásban lehet élelmiszereket forgalomba hozni, amelyen a gyártó feltünteti, ha a termékben a rendeletben felsorolt 12 allergiát okozó anyag (allergén) bármelyike, akárcsak nyomnyi mennyiségben is megtalálható.
Táplálékallergiáról akkor beszélünk, ha valamilyen táplálék elfogyasztására a szervezet allergiás reakciókkal válaszol. Ezek különböző súlyosságúak lehetnek, az enyhébb bőrtünetektől egészen az életveszélyes állapotokig. Amikor az embereknek felteszik a kérdést, hogy vajon tapasztaltak-e már olyan tüneteket valamilyen táplálék elfogyasztása után, amelyek miatt változtatniuk kellett táplálkozási szokásaikon, 30 százalékuk is igennel válaszolhat, akár magukról, akár gyermekeikről van szó. Ezzel szemben az alaposabb felmérések azt mutatják, hogy a felnőttek kb. 1 százalékánál és a gyermekek mintegy 5 százalékánál fordul elő valódi táplálékallergia. Bár Magyarországon nem végeztek átfogó felméréseket, az előfordulási arány feltehetően nem tér el lényegesen a fenti adatoktól, és ha ez így van, akkor a táplálékallergia százezernél is jóval több honfitársunk hétköznapjait teszi komplikálttá, sőt, esetenként veszélyessé.
Sok ember reagál szokatlanul egyes ételekre, táplálékokra. E jelenség hátterében különféle okok állhatnak, mint pl. a tejcukor-érzékenység esetén egy enzimnek a hiánya vagy más esetekben bélbetegség, pszichés tényezők, vagy mondjuk allergiát utánzó ételmérgezés. Ezekkel szemben a valódi táplálékallergia alapját az adja, hogy a szervezetet védő immunrendszer tévesen káros anyagként ismeri fel a táplálék valamely összetevőjét, és ellenválaszt indít. Ez a kóros immunreakció vezet a kb. egy órán belül, vagy még hamarabb kialakuló allergiás tünetekhez, amelyek a helyi panaszoktól, mint amilyenek a bőrkiütések, különböző súlyosságú általános problémákig terjedhetnek.
A legtöbb táplálékallergia csecsemő-, illetve kisgyermekkorban kezdődik. Vannak esetek, amikor az allergia idővel elmúlik, és máskor nagyon hosszú időn át, legtöbbször élethossziglan fennáll. Az előbbire lehet példa a tej-, a szója- vagy a tojásallergia, míg az utóbbira a földimogyoró, a diófélék vagy a hal és a tengeri állatok. A táplálékallergia kezelési lehetőségei nagyon korlátozottak. Leghatékonyabb és legalapvetőbb természetesen az allergiát kiváltó táplálékok kerülése. Ez azonban nem könnyű, mert táplálékallergia rendkívül kis, nyomnyi mennyiségű allergéntől is kialakulhat. Bár a legtöbb súlyos eset vendéglátóhelyekkel összefüggésben következik be, ez ellen sem a korábbi szabályozás, sem az új európai uniós rendelet nem nyújt védelmet. Ám az is óriási előrelépést jelent, hogy a boltokban vásárolt élelmiszerek címkéin ez év november 25-től kötelezően (és a gyakorlatban minden bizonnyal apró betűkkel) fel kell tüntetni, ha a termék a leggyakoribb allergének valamelyikét tartalmazza. Így a glutént tartalmazó gabonaféléket (pl. búzát, rozst), héjas állatokat (pl. rákot), tojást, halakat, földimogyorót, szóját, tejet és tejtermékeket, dióféléket, zellert, mustárt, szezámot, valamint egy adott határértéket túllépő kén-dioxidot és szulfitokat.
Sok gyártó már feltünteti termékein a fenti allergiakeltőket, de nyilván november 25-e után is előfordulnak olyan korábban forgalomba hozott élelmiszerek, amelyek még nem teljesítik az új előírást. Ez a szóban forgó 2003/89/EC rendelet magyar nyelven legegyszerűbben az Igazságügyi Minisztérium (www.im.hu) honlapjáról, az Eurovonalon át tölthető le.
