Az Európai Bizottság elnöke szerint Tony Blair nem játszhatja a nottinghami bíró szerepét Robin Hood ellenében - azaz nem adhat a gazdagoknak a szegényektől elvéve.
Barroso megvédi az újakat
Sok hűhó - és mennyiért is? A héten ismertté vált kiszivárogtatások szerint az EU soros brit elnöksége a hazai összjövedelem (GNI) 0,03 százalékával akarja megnyirbálni az unió 2007-13-as keretköltségvetését. Ám ez is mintegy 25 milliárd eurós lefaragást jelent a júniusban "beragadt", a hét évre 871 milliárdos luxemburgi előterjesztéshez képest - benne az új EU-tagállamok felzárkóztatási pénzeinek tíz százalékos, azaz tizenhat milliárdos csökkentésével. Eközben szó nem esik arról, hogy London feladna valamit a jelenleg évi 4,6 milliárdos - ám 2013-ra automatikusan 7,1 milliárdra felszökő - különleges visszatérítésből, amelyet csak ő élvez. (Az Eurostat adatai szerint márpedig éppen tízszeres a különbség az EU leggazdagabb régiója, Belső-London és legszegényebbje, a lublini vajdaság között.)
Az enyhén szólva is ellentmondásos helyzetet José Manuel Barroso sem hagyhatta szó nélkül. Szerdán ismertté vált annak a beszélgetésnek a lényege, amelyet az Európai Bizottság (EB) elnöke hétfőn Tony Blair brit miniszterelnökkel folytatott. Johannes Laitenberger, az EB vezető szóvivője elmondta: Barroso figyelmeztette Blairt, hogy nem lehet fordított Robin Hood, s a nottinghami bíró példáját követve a szegényektől nem vehet el a gazdagok javára.
A majom hétfőn ugrik a vízbe: ekkor közlik a britek a főszámokat, s szerdán alkuldoznak róluk először a tagállamokkal. Brüsszeli megfigyelők szerint a hét eleji kiszivárogtatás célja a hideg zuhany valamelyes langyosítása volt. Forrásaink szerint az EU-tanácsban ellenséges a hangulat a britekkel szemben, s a júniusi büdzséegyezség ellen szavazó ötök közül ma már csak ők állnak szembe (talán kibékíthetetlenül) a többiekkel. Egyesek szerint London az új tagok megosztására törekszik: a felzárkóztatási alapok megnyirbálásának brit indoka, hogy a 2004-6-os, jóval kisebb régiós támogatások kihasználtsági foka is alacsony. Ám ebben nagy az eltérés: a lengyeleknél pl. 4,3 %, nálunk 8,8, ami jónak számít. A pénzek fele-kétharmada már szerződéssel van lekötve.
Gyurcsány Ferenc kormányfő a Financial Times-nak adott szerdai nyilatkozatban utasította vissza a brit szándékot. - Ha elviselhetetlenné válik a különbség a különböző országok között, az nagymértékű elvándorlást idéz elő, s veszélyezteti a társadalmi stabilitást - fogalmazott. Tegnap a Fidesz és az MSZP euro-képviselői is leszögezték: elfogadhatatlan London ajánlata. - Egyre halványabb az esély, hogy a brit elnökség alatt megállapodás szülessen, ez várhatóan tavaszra, az osztrák elnökségre marad - állítja a szocialista Fazakas Szabolcs, az Európai Parlament költségvetésellenőrzési bizottságának elnöke. Mindennek fényében a londoni The Independent aligha téved, amikor szt írja: Blair fagyos fogadtatásra számíthat Tallinnban és Budapesten, ahová a héten utazik.
(Brüsszeli tudósítónktól)