A mozgalom mindössze négy nappal korábban alakult Szalay-Berzeviczy Attilának, a Budapesti Értéktőzsde elnökének a kezdeményezésére. A gazdasági szakember további tizennégy tekintélyes hazai cég (OTP, MOL, Magyar Villamos Művek, Magyar Telekom, TriGránit, Malév, Aegon, Richter, Synergon, Sanoma, SAP, Concorde, RTL Klub, Danubius Rádió) illetékeseinek érdeklődését keltette fel, amikor azzal állt elébük: politikamentes szervezetet kíván létrehozni, amelynek célja "egy budapesti rendezésű olimpia népszerűsítése, illetve ötletének elfogadtatása a társadalommal". Mindezen túlmenően: a mozgalom szándéka elősegíteni "a szükséges politikai akarat megteremtését annak érdekében, hogy a MOB és a főváros a kormány támogatásával 2007 júniusában benyújtsa a jelentkezést a 2016-os játékok megrendezésére".

Amint elhangzott, Magyarország eddig ötször akart olimpiai házigazda lenni, ám 1916-ban, 1920-ban, 1936-ban, 1944-ben és 1960-ban egyaránt elbukott a dolog, többnyire történelmi, politikai okok miatt. Amint az emlékezetes, négy évvel ezelőtt a Fidesz gyűjtött aláírásokat a párt fejléces ívein a 2012-es rendezésért, de a kormányváltást követően Budapest végül is nem nyújtotta be jelentkezését. Amúgy a mostani kezdeményezés is annak a próbálkozásnak az alapjain nyugszik, tekintve, hogy a Pricewaterhouse and Coopers által akkor készített megvalósíthatósági tanulmány megállapításainak többsége ma is érvényes.

Ami a számtalan "miért?"-tel kezdődő kérdést illeti, a mozgalomnak mindenre akad válasza. A "Miért éppen mi?"-re azt mondják, azért, mert az eredmények - egyebek mellett a 157 arany - feljogosítják erre a magyar sportot, ráadásul a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tizenegy alapító országa közül kizárólag a miénk nem adott még otthont a játékoknak. A "Miért most?"-ra azt felelik, azért, mert Kelet-Közép-Európában még soha nem volt olimpia, továbbá, mert aki a térségből először lehet házigazda, az a régió vezető államává válik, ráadásul Prága már bejelentkezett.

Ezzel kapcsolatban azért meg kell jegyezni, hogy józan számítások szerint a 2012-es londoni eseményt követően a leghamarabb 2024-ben, de inkább 2028-ban "költözhet vissza" Európába a nyári olimpia. Jogos tehát a felvetés: mire a sietség? Szalay-Berzeviczy Attila mozgalomelnök a Népszabadság kérdésére azt mondta: bár 2016-ra valóban nincs esélyünk, az ezt követő dátumokat már nem tartja irreálisnak. "Egy-egy pályázat hozzávetőleg ötszáz-hatszázmillió forintba kerül, ennyit muszáj áldoznunk már 2016-ra is, noha tudjuk: az összeg csak a képbe kerülésünkhöz, a rutinszerzésünkhöz járul hozzá, a győzelem reménye nélkül."

Ugyancsak a kulcskérdések közé tartozik, hogy az ország jelenlegi állapotában miből lehetne finanszírozni az esetlegesen sikeres kandidálás kiadásait. Az elnök úgy véli, a 2020-as rendezéshez leghamarabb 2014-ben lenne szükség beruházásokra, "márpedig addigra bizonyosan talpra áll a gazdaság". A számítások úgy szólnak, hogy összességében mintegy 4600 milliárd forintot emésztene fel mindaz, amit létre kellene hozni, ám ennek a pénznek a túlnyomó részét olimpia nélkül is muszáj lesz az infrastruktúrára költeni. Mindenesetre a tőzsdeelnök - aki a nemzeti összefogás kivételes lehetőségének véli az olimpia ügyét - a legkevésbé sem tartja lehetetlennek a vállalkozás sikerét.

A történet egy másik "fejezete" is említést érdemel; nevezetesen az, amelyik a mozgalom és a Magyar Olimpiai Bizottság eddig szorosnak nem mondható viszonyáról szól. Szalay-Berzeviczy Attila ezt firtató felvetésünkre úgy reagált, hogy mostanáig tudatosan tartották távol magukat a politikusoktól hemzsegő MOB-tól, de a jövőben tisztességes, partneri kapcsolat kiépítésére törekszenek. Ennek első jeleként meghívták a tegnapi tájékoztatóra a MOB képviselőjét is, s Gyárfás Tamás alelnök udvarias szavakkal méltatta a mozgalom céljait. Ezzel együtt úgy tudjuk: egyelőre az ez ügyben elhangzottak dacára sem sikerült mindenkiben eloszlatni az aggályt, miszerint az említett cégek éppen azt a pénzt utalták, utalják a mozgalom számlájára, amit eddig a MOB kapott. (Megjegyzendő: a vállalatok zöme mostanáig semmiféle kapcsolatban nem állt az olimpiai bizottsággal).

S hogy mi lesz mindebből? Akármi is, Jaksity György elnökségi tag már megtalálta a kérdésre adandó legmegfelelőbb választ: "Szerintem nem a megérkezés az igazán fontos, hanem az odáig vezető út."

A Budapesti Olimpia Mozgalom várja az utazni vágyókat.