Atkák között éljük le életünket - nyilatkozta lapunknak Nékám Kristóf, a Magyar Allergológiai Társaság elnöke. Éppen emiatt az erre érzékenyek számára az atkák komoly problémát jelentenek, mert a hűvösebb időszakban a nap legalább nyolcvan százalékát falakon belül töltjük, de nyáron is hatvan százalék körüli ez az arány. Az atkák a szőnyegben, bútorokban érzik jól magukat. Mezőgazdasági területen, de erdőkben is találunk belőlük. Ha valaki mondjuk a házi poratkára érzékeny, akkor előbb-utóbb a pókokhoz tartozó többi atkafajjal szemben is érzékeny lesz.

Az atkák legfőbb tápláléka a lehullott emberi hámtörmelék, hámsejt, szőrdarab. Ezeken élnek a milliméter tizedrészényi kicsinységű állatok. Ez a táplálék a lakásokban mindenütt megtalálható. Bizonyos hőfok alatt egyébként nem érzik jól magukat - a legvirgoncabbak 23-24 fokon. A hűvös és az alacsony páratartalom sokat ront az életkörülményükön.

Az atkaellenes harc egyik eleme, hogy az ágyneműket havonta legalább 62 Celsius-fokon kell kimosni, mert ez a főzés csökkenti az élősködő koncentrációját. Bizonyos habokkal, porszívókkal szintén csökkenthetjük az atkamennyiséget, de igazi megoldást ezek sem jelentenek. Az atkák ugyanis horgos lábaikkal erősen meg tudnak kapaszkodni a szövetekben, olyan erősen, hogy a porszívó szívása sem tudja leválasztani azokat.

Kiirtani tehát nem lehet őket. Olyan tömegben élnek ugyanis körülöttünk, hogy a legtökéletesebb tisztítás után is marad egy kisebb kolónia, amelyből néhány nap alatt újra elszaporodnak. A tapasztalatok szerint a fapadlós házakban jóval kisebb a koncentrációjuk, mint a szőnyeges otthonokban. Ha valaki érzékennyé válik velük szemben, a bajt immunterápiával lehet csökkenteni.

Poratka pásztázó elektronmikroszkópos felvételen