Ezért is lenne nagy szükség a pedagógus továbbképzésekre. Hogy például az általános iskolából kiszoruló, de csak főiskolát végzett pedagógus egyetemi kiegészítő oklevelet szerezhessen, amellyel azután középiskolában is taníthatna. A rendszer eddig jól működött, de a jövő évi költségvetésben jelentősen csökkentik az erre adott támogatások mértékét.

Egy 1997-es szabályozás szerint a pedagógusoknak hétévenként kötelező teljesíteniük egy legalább 120 tanórás továbbképzést. Erre az iskolafenntartók pedagógusonként támogatást kapnak, amit maguk osztanak el, aszerint, hogy mikor melyik pedagógus továbbképzését látják szükségesnek, és milyen irányban. A támogatás összege azonban jövőre mintegy negyven százalékkal, a pedagógusonkénti 15 ezer forintról 9400 forintra csökken.

Pedig az átképzések enyhíthetnék a pedagógus munkanélküliséget is. Hiszen, ha mondjuk nincs szükség két elsős tanító nénire, de mondjuk gyógypedagógusra igényt tart az iskola, akkor az egyik tanár egy továbbképzésen ilyen irányú kiegészítő végzettséget szerezhetne. Másrészről: ahhoz, hogy a pedagógusok a közoktatási reform értelmében a tőlük elvárt új tanítási módszerekkel oktassanak, azt előbb maguknak is meg kell tanulniuk. Magyarán: ahhoz, hogy ne bifláztassanak, hanem tanulni tanítsák meg a gyerekeket, meg kell ismerniük egy továbbképzésen az új módszertant. De a mai világban elengedhetetlen egy pedagógus számára az is, hogy kezelni tudja a számítógépet, vagy, hogy meg tudjon írni egy pályázatot.

Magyarországon a közoktatás a legtöbb nőt foglalkoztató ágazat: az iskola világában dolgozók 82 százaléka nő. Óvó bácsit szinte nem is találni, de az alsó tagozatos a tanítók 88 százaléka is nő. A középiskolában - bár valamivel egészségesebb az arány - még mindig csak a tanárok 30 százaléka férfi. Mégis, az intézményvezetők negyven százaléka a közülük kerül ki. A férfiakkal leginkább a fizika-, a matematika-, illetve a földrajz- és történelemórákon találkozhatnak a tanulók, ám 70 százalékban még ezeket a tárgyakat is nők tanítják. Úgy tűnik, a férfiak informatikát oktatnak a legszívesebben: a számítástechnika tanárok fele férfi. A humánszakokon viszont inkább a nők jeleskednek, főképp, ami az éneket és a többi készségtárgyat illeti: itt a nők aránya 88 százalék. A tanári pálya elnőiesedése egyébként nem új keletű jelenség Magyarországon. A XIX. században még csak a kisdedóvókban foglalkoztattak nőket, a XX. század elején viszont már a tanítók egyötöde a női nemet képviselte. Arányuk azóta egyre nagyobb és nagyobb. A Pedagógusok Szakszervezetének adatai szerint az állami iskolákban 1970-ben a tanároknak a 65 százaléka, 1992-ben a 75 százaléka, az ezredfordulón pedig már a 82 százaléka volt nő.