Az uniós mezőgazdasági miniszterek csütörtökön abban állapodtak meg, hogy az uniós cukorpiaci reform keretében négy év alatt 36 százalékkal csökkentik az ártámogatásokat, ennyivel csökken a termelőknek fizetett ár. Igaz, a kieső jövedelem kétharmadát az unió kifizeti.

Jakab Tamás Szerepen, 20 hektáron cukorrépát termelő gazda az átvételi árak várható csökkentése ellenére folytatja a termelést.
Egyrészt, mert olyan közel van a kabai feldolgozóhoz, hogy földjéről látja a gyár kéményét, másrészt 60 tonnát meghaladja a hektáronkénti átlagtermése. Neki kevesebbért is megéri termelni.

Koczka Zoltán, a három tulajdonos (Agrana, Nord Zücker, Eastern Sugar), kezén lévő öt (petőházi, kaposvári, szolnoki, szerencsi, kabai) magyar cukorgyár által alapított Cukoripari Egyesülés igazgatója lapunknak elmondta: a miniszteri egyezség nyomán létrejövő reform lépéseit pontosan csak akkor ismerik meg, ha nyilvánosságra hozzák annak végrehajtási rendeletét. Annyit azonban elmondott, hogy a reform egyelőre nem érinti a magyar kvótát, vagyis a hazai gyárak évi 402 ezer tonnás cukortermelési lehetősége megmaradt. A cukortermelés biztonságát - igaz, alacsonyabb árszínvonalon - továbbra is garantálja az intervenció megmaradt intézménye. A négy évre elnyúló reform legfájdalmasabb időszaka 2006 lesz. Ekkor ugyanis 20 százalékkal csökkentik a termelőknek fizetett alapárat, 2007-ben és 2008-ban 5-5 százalékkal és 2009-ben 6 százalékkal folytatódik az áresés.

Tóth István, a Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetségének titkára elmondta: az Európai Bizottság eredeti tervéhez képest lassabban és a "puhább" feltételekkel hajtják végre az ár- és kvótacsökkentést. A magyar cukortermelők számára kedvező, hogy nem két, hanem négy év alatt csökkentik az átvételi árakat. Az uniós mezőgazdasági miniszterek csütörtöki megállapodása szerint négy év alatt 36 százalékkal, tonnánként 404,4 euróra csökkentik a cukor jelenlegi 631,9 eurós intervenciós árát. (Az eredeti tervben, 385,5 eurós ár szerepelt.)

Ha a megállapodás mentén készíti el a bizottság a reform végrehajtásának szabályait, akkor Magyarországon 2006-ban mintegy 7-10 ezer hektárral csökkenhet a jelenleg mintegy 55 ezer hektáros vetésterület.

A reform kezdetén - minden valószínűség szerint - a gyáraktól távolabb lévő és a hektáronként 40 tonnánál kevesebbet betakarítóknak kell felhagyniuk a termeléssel (az idén a becslések szerint hektáronként 59 tonnás átlagterméssel számolnak). Tóth István elmondta azt is, hogy a répatermelők számára az átállás, növényváltás nehézségeit enyhíti, hogy a reform során az engedélyezett 64,2 százalékos kompenzációt tízszázalékos nemzeti kiegészítéssel lehet növelni.

A magyar mezőgazdaságnak alapállást kell változtatnia, és az eddigi védekező helyzetből offenzívába kell lendülnie - mondta Gyurcsány Ferenc a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) fórumán. Szerinte ehhez jó alapot szolgáltat, hogy Magyarország még az idén kifizeti az uniós támogatásokat, és a gazdálkodók február végéig megkapják a nemzeti kiegészítést is. Jövőre szerinte az elmúlt 15 év legnagyobb támogatásával, négyszázmilliárd forinttal gazdálkodhat az ágazat. A miniszterelnök szóvá tette, hogy a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) szombati kongresszusára péntekig még nem érkezett meghívó az agrártárca vezetőjének. A hódmezővásárhelyi kongresszusra meghívták Orbán Viktort, aki a tervek szerint fel is szólal a rendezvényen, amelyre több mint kétezer agrárvállalkozót várnak. Jakab István, a szervezet elnöke bejelentette: a Magosz kidolgozta a magyar gazdák fejlődésének programját, amelyet a kongresszuson fogadnak el. A program lényege, hogy következetesebben kell képviselni a magyar agrárérdekeket az EU-val történő tárgyalásokon. Kijelentette: a magyar gazdák fokozatosan pozíciót vesztenek, és romlanak gazdálkodási felté-teleik. Példaként említette a cukorreformot, ami kedvezőtlenebb a vártnál.