Közműdíjakat emelt a közgyűlés
Jövőre tovább drágul az élet Budapesten. A legnagyobb mértékben - tíz százalékkal - a tömegközlekedési tarifák nőnek: januártól 185 forint lesz a vonaljegy, a felnőtt bérlet 6900, a tanuló- és nyugdíjasszelvény pedig 2600 forintba kerül majd - döntött tegnapi, szinte egész napos vita után a Fővárosi Közgyűlés MSZP-SZDSZ-többsége, az ellenzék tiltakozása mellett.
Ebben a fűtési szezonban nem drágul a távhő a lakossági fogyasztóknak, és a januártól érvényes áfacsökkenés miatt a kéményseprésért sem kell többet fizetni, bár az ideihez képest annak tarifája 4,2 százalékkal emelkedik. Drágább lesz viszont 2006-ban Budapesten a víz, a szemétszállítás, a csatornahasználat és a szippantás díja - e közszolgáltatásokért az ideihez képest csaknem hat százalékkal kell többet fizetni.
Az idei, csaknem másfél milliárd forintnál negyedmilliárddal többet költ jövőre a városháza a tíz éve működő rezsitámogatási rendszerére - döntöttek az ellenzék támogató voksaival a városatyák. Egy-egy rászoruló háztartás évente csaknem negyvenezer forintos távfűtési, és mintegy harmincezres víz-, csatorna- és szemétdíj-kompenzációt kaphat.
Vajda Pál (MSZP) városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes azzal indokolta az inflációt meghaladó díjemeléseket, hogy a közműcégeknek többet kell költeniük üzemanyagra, áramra és munkabérekre. Hangsúlyozta: azzal, hogy a távfűtés lakossági ára nem drágul, összességében 1,9 százalékos lesz jövőre a díjemelések hatása a távfűtött lakásokban. A városháza számításai szerint egyébként az átlagos budapesti lakásban élők rezsiterhei alig háromszáz forinttal növekednek havonta, szintén csak a távfűtött lakásokban. Az ellenzékiek megtévesztőnek tartották azt a városvezetői érvelést, hogy nem a teljes fogyasztói kosárhoz viszonyított inflációhoz mérték az áremeléseket.
A Fidesz képviselői a vitában úgy tiltakoztak a díjemelések ellen, hogy táblákat emeltek magasba, emlékeztetve arra: 2002 óta eddig minden évben az inflációt meghaladóan drágultak a budapesti közszolgáltatások. Az ellenzéki párt számításai szerint ezen önkormányzati ciklus kezdete óta például a BKV díjai több mint hatvan, a csatornahasználaté pedig mintegy nyolcvan százalékkal drágult, miközben az infláció összességében csak 23 százalék volt 2002 óta.
Kupper András fővárosi Fidesz-frakcióvezető rögtönzött sajtótájékoztatóján kiemelte: az MSZP-SZDSZ-koalíció napirendre sem volt hajlandó venni budapesti garanciarendelet javaslatukat. A városházi Fidesz - Orbán Viktor törvényjavaslatához hasonlóan - rendeletben rögzítette volna, hogy a jövőben a közműdíjak legfeljebb az infláció mértékével emelkedhetnek, kiterjesztik a rezsitámogatási rendszert, téli kilakoltatási moratóriumot, valamint privatizációs stopot hirdetnek. Kupper túlzottnak nevezte a többség által megszavazott díjemeléseket, kiemelve, hogy a BKV-tarifaemelés miatt akár százezer utast is veszíthet a közlekedési vállalat.
A díjemelésekről szóló vita láthatóan kifárasztotta a városatyákat, ebédszünet utánra már foghíjassá váltak a padsorok. Ezzel együtt viszont megnőtt az Újvárosháza büféjének forgalma, néhány városatya annyira felszabadult hangulatba került, hogy hangos megjegyzéseik kis híján Kupper sajtótájékoztatóját is megzavarták. Az ülésteremben ülők közül sem mindenkit kötöttek le a tarifaemelések, egyesek a frakciókirándulás képeit nézegették szolgálati számítógépeiken, mások unalmukban az interneten szörföltek.
Első alkalommal interpellálták Atkári János főpolgármester-helyettest, amióta kizárta őt soraiból az SZDSZ-frakció, és függetlenné vált. Deék András, a közbeszerzési bizottság fideszes elnöke a csepeli központi szennyvíztisztító beruházásának késedelmét, valamint a felelősség megállapítását kérte számon a független politikustól. Deák interpellációjában arra hívta fel a figyelmet, hogy a beruházás április óta tapodtat sem mozdult, egyetlen szerződést sem sikerült tető alá hozni, a projekthez kapcsolódó PR-megbízás jogszerűségét pedig a Közbeszerzési Döntőbizottság vizsgálja. Atkári válaszában elismerte, hogy szerinte is csúszásban van a beruházás, emlékeztetett arra, hogy emiatt vizsgálóbizottság létrehozását is javasolta, de a többség leszavazta indítványát. A főpolgármester-helyettes szerint egyébként a késést nem sikerült lefaragni, és több kockázati tényező is veszélyezteti a csepeli beruházást, de "elvileg még fennáll az esélye", hogy 2010-re elkészüljön a létesítmény, száz százalékra növelve a Dunába megtisztítva visszaengedett szennyvizek arányát.
