Gyógyfürdők: önmagában a víz kevés

Több gyógyszállóra, átfogóbb szolgáltatásokra volna szükség ahhoz, hogy az elmúlt években a gyógyfürdők fejlesztésére fordított milliárdoknak legalább egy része megtérüljön. A szakmai szervezetek szerint a nemzetközi idegenforgalmi piacon a magyar kínálat egyelőre - az utóbbi időszakban tapasztalt minőségi ugrás ellenére is - elenyésző súlyt képvisel.

Országszerte általános probléma, hogy a milliárdokból felújított fürdőcentrumok mellől hiányzik a gyógyszállodai háttér - állítja Albel Andor, a Magyar Turizmus Rt. dél-alföldi regionális marketingigazgatóságának vezetője. Békés, Csongrád és Bács-Kiskun megyében egyaránt jelentős fürdőfejlesztések történtek az elmúlt években, ám ezekhez a beruházásokhoz az esetek többségében nem társult a szálláskínálat és a gyógyászati infrastruktúra fejlesztése.

Gyógyfürdőhöz kapcsolódó szállodai szolgáltatás sok helyen van, ám a hivatalos minősítést végző Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság a dél-alföldi régió három megyéjében mindössze két gyógyszállót tart hivatalosan nyilván: a füzesgyarmati Thermal Hotel Gara és az újszegedi Hunguest Hotel Forrás kapta meg a szakmai minősítést. Albel Andor hangsúlyozta: a 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó Nemzeti Fejlesztési Tervben kiemelt terület az egészségturizmus, ezért bíznak abban, hogy több tízmilliárdos fejlesztési programok valósulhatnak meg.

- Ahhoz, hogy egy hotelből gyógyszálló váljon, szigorú szakmai feltételeknek kell megfelelnie - mondja Kovács Tibor, a főigazgatóság által legutóbb gyógyszállóvá nyilvánított, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Berekfürdőn működő Termál Hotel Pávai tulajdonosa. A mintegy nyolcvan férőhelyes szállodát irányító, civilben sebész szakvizsgával rendelkező, háziorvosként dolgozó vállalkozó arról számol be, hogy a gyógyvízre alapozva eredetileg nappali kórházat szerettek volna kialakítani. Az elgondoláson azért módosítottak, mert annak idején a Széchenyi-terv keretében nappali kórházra nem lehetett pályázati támogatást szerezni, gyógyszálló viszont szerepelt a kiírásban.

A magyarországi gyógyszállodák rendre jobb kihasználtsággal működnek, mint azok a szálláshelyek, amelyek nem rendelkeznek egészségturisztikai szolgáltatásokkal - számolt be a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) felmérésének eredményéről Rubovszky András, a Magyar Egészségturizmus Marketing Egyesület elnöke a Magyar Balneológiai Egyesület szegedi kongresszusán. A kimutatások szerint ma a magyarországi szállodai kapacitásnak mintegy 15 százalékát adják a gyógyszállók. Az idei év első kilenc hónapjának adataiból kiderül: az ágazat az egy évvel korábbihoz képest az inflációt jóval meghaladó bevételnövekedést ért el, a szálláshelyek átlagos lefoglaltsága meghaladta a hatvan százalékot. A szakember szerint ezek a mutatók jól érzékeltetik a tendenciákat annak ellenére, hogy az adatok nemcsak a gyógyfürdőügyi főigazgatóság által gyógyszállónak tekintett szálláshelyekre vonatkoznak: a KSH kimutatása a szálláshelyek önbesorolása alapján készült.

Rubovszky András hangsúlyozta: a forgalom rövid távon érzékelhető bővülése nem feltétlenül jelenti a vendégek elégedettségének növekedését. A külföldi szállóvendégek visszajelzései szerint a vendéglátók sok helyen nem rendelkeznek azzal a nyelvtudással, beszédkészséggel, öltözködési és magatartáskultúrával, amelyet elvárnak egy színvonalas egészségügyi szolgáltatásokat kínáló szállodától vagy gyógyfürdőtől.

Egyetért az elhangzottakkal Cséfán Lajos, a gyulai várfürdő igazgatója, a Magyar Fürdőszövetség választmányi tagja, aki szerint ahhoz, hogy az országba több külföldi gyógyturista érkezzen, nem újabb fürdők kellenek, hanem a meglévő, hagyományokkal rendelkező gyógyhelyek környezetének fejlesztésére, jól megközelíthető üdülőövezetek kialakítására, a személyzet képzésére és ügyes marketingre van szükség. Álláspontja szerint a gyógyhelyek úgy menedzselhetők hatékonyan a nemzetközi piacon, ha kialakítják a csak rájuk jellemző, egyedi kínálatukat, amely az egyre élesedő versenyben megkülönbözteti őket a többiektől.

Tama István, a Magyar Turizmus Rt. nyugat-dunántúli regionális marketingigazgatóságának vezetője szerint azok a települések remélhetnek hoszszabb távú előnyöket a gyógyturizmustól, ahol a fürdő mellett gondozott parkok, virágos terek, szemétmentes utcák vannak, és mindezek mellett szerteágazó programokat és jó színvonalú szállodákat kínáló turisztikai csomagokat állítanak össze.

- Sok olyan kisebb termál- és gyógyfürdő van, amely a beruházásokat követően a korábbinál színvonalasabb szolgáltatásokat nyújt. Ugyanakkor e települések polgármesterei irreális terveket szövögetnek, ha a turizmust kitörési pontnak tekintik - mondja Tama István. Hozzáteszi: a gyógyvíz, sőt immáron egy jól felszerelt, igényesen kiépített gyógyfürdő is kevés ahhoz, hogy egy település idegenforgalmát fellendítse. A szakember álláspontja szerint azok a települések válhatnak valóban gyógyhelyekké, ahol a város vagy község egész miliője rendet és nyugalmat sugároz. Ezek az elvárások pedig sokkal nehezebben teljesíthetők, mint egy újabb medence megépítése, egy tágasabb szauna kialakítása vagy egy színes csúszda felállítása.

Országos törzskönyvi nyilvántartás a magyarországi gyógyszállókról

Település (megye neve)Gyógyfürdő intézmény neve

1. Bük (Vas) Thermal Hotel Bük
2. Hévíz (Zala) Thermal Hotel Aqua
3. Hévíz (Zala) Thermal Hotel Hévíz
4. Budapest, III. Thermal Hotel Aquincum
5. Budapest, XIII. Thermal Hotel Helia
6. Eger (Heves) Hotel Flóra
7. Hévíz (Zala) Hotel Aquamarin
8. Siófok (Somogy) Hotel Ezüstpart
9. Hévíz (Zala) Kurhotel FIT
10. Hévíz (Zala) Hotel Panoráma A-B épület
11. Hajdúszoboszló (Hajdú-Bihar) Béke Gyógyszálló
12. Budapest Danubius Thermal Hotel Margitsziget
13. Hajdúszoboszló (Hajdú-Bihar) Barátság Gyógyszálló
14. Sárvár (Vas) Termál Hotel (Sárvár, Rákóczi út 1.)
15. Debrecen (Hajdú-Bihar) Termál Hotel Debrecen Gyógyszálló****
16. Hajdúszoboszló (Hajdú-Bihar) Hőforrás Gyógyszálló és Nappali Kórház
17. Hévíz (Zala) Hotel Helios Gyógyszálló A-B-C Épület
18. Hévíz (Zala) Hotel Carbona Gyógyszálloda
19. Harkány (Zala) Thermal Hotel Harkány
20. Budapest Hotel Olimpia Gyógyszálló
21. Debrecen (Hajdú-Bihar) Hunguest Hotel Nagyerdő
22. Hőgyész (Tolna) Gróf Apponyi Kastélyszálló
23. Szeged (Csongrád) Forrás Gyógyszálloda
24. Bük (Vas) Hotel Piroska
25. Zalakaros (Zala) Freya Hotel Zalakaros
26. Füzesgyarmat (Békés) Thermal Hotel Gara Gyógyszálló
27. Beregfürdő (Jász-Nagykun-Szolnok) Termál Hotel Pávai

Forrás: Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság

| A hivatalos jegyzék szerint az ország területén több mint százhetven helyen tör a felszínre minősített gyógyvíz. Gyógyfürdőből ötvennégyet tartanak nyilván a szolgáltatások a befogadóképesség és a vonzáskörzet alapján megkülönböztetve. A gyógyvízzé nyilvánításhoz a víz hatását kémiai vizsgálatokkal és orvosi kísérletekkel kell bizonyítani. Egy fürdőhely önmagában a gyógyvíztől nem válik egyből gyógyfürdővé - a minősítéshez a szolgáltatások minőségére, az ellátás biztonságára, a korábbi kezelési eredményekre, az egészségügyi szakszemélyzetre vonatkozó szigorú előírásoknak kell megfelelni. Azt, hogy a szabályozás nem egyértelmű, az is jelzi, hogy amíg az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság 27 gyógyszállót tart nyilván az országban, a KSH önbesoroláson alapuló statisztikájának tanúsága szerint több mint kétszer ennyi szállásadó tekinti gyógyszállodának saját hotelét.

Gyógytorna a szegedi Anna fürdõben - a gyógyturizmushoz szakemberek is kellenek
Gyógytorna a szegedi Anna fürdõben - a gyógyturizmushoz szakemberek is kellenek
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.