Gyógyfürdők: önmagában a víz kevés
Országszerte általános probléma, hogy a milliárdokból felújított fürdőcentrumok mellől hiányzik a gyógyszállodai háttér - állítja Albel Andor, a Magyar Turizmus Rt. dél-alföldi regionális marketingigazgatóságának vezetője. Békés, Csongrád és Bács-Kiskun megyében egyaránt jelentős fürdőfejlesztések történtek az elmúlt években, ám ezekhez a beruházásokhoz az esetek többségében nem társult a szálláskínálat és a gyógyászati infrastruktúra fejlesztése.
Gyógyfürdőhöz kapcsolódó szállodai szolgáltatás sok helyen van, ám a hivatalos minősítést végző Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság a dél-alföldi régió három megyéjében mindössze két gyógyszállót tart hivatalosan nyilván: a füzesgyarmati Thermal Hotel Gara és az újszegedi Hunguest Hotel Forrás kapta meg a szakmai minősítést. Albel Andor hangsúlyozta: a 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó Nemzeti Fejlesztési Tervben kiemelt terület az egészségturizmus, ezért bíznak abban, hogy több tízmilliárdos fejlesztési programok valósulhatnak meg.
- Ahhoz, hogy egy hotelből gyógyszálló váljon, szigorú szakmai feltételeknek kell megfelelnie - mondja Kovács Tibor, a főigazgatóság által legutóbb gyógyszállóvá nyilvánított, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Berekfürdőn működő Termál Hotel Pávai tulajdonosa. A mintegy nyolcvan férőhelyes szállodát irányító, civilben sebész szakvizsgával rendelkező, háziorvosként dolgozó vállalkozó arról számol be, hogy a gyógyvízre alapozva eredetileg nappali kórházat szerettek volna kialakítani. Az elgondoláson azért módosítottak, mert annak idején a Széchenyi-terv keretében nappali kórházra nem lehetett pályázati támogatást szerezni, gyógyszálló viszont szerepelt a kiírásban.
A magyarországi gyógyszállodák rendre jobb kihasználtsággal működnek, mint azok a szálláshelyek, amelyek nem rendelkeznek egészségturisztikai szolgáltatásokkal - számolt be a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) felmérésének eredményéről Rubovszky András, a Magyar Egészségturizmus Marketing Egyesület elnöke a Magyar Balneológiai Egyesület szegedi kongresszusán. A kimutatások szerint ma a magyarországi szállodai kapacitásnak mintegy 15 százalékát adják a gyógyszállók. Az idei év első kilenc hónapjának adataiból kiderül: az ágazat az egy évvel korábbihoz képest az inflációt jóval meghaladó bevételnövekedést ért el, a szálláshelyek átlagos lefoglaltsága meghaladta a hatvan százalékot. A szakember szerint ezek a mutatók jól érzékeltetik a tendenciákat annak ellenére, hogy az adatok nemcsak a gyógyfürdőügyi főigazgatóság által gyógyszállónak tekintett szálláshelyekre vonatkoznak: a KSH kimutatása a szálláshelyek önbesorolása alapján készült.
Rubovszky András hangsúlyozta: a forgalom rövid távon érzékelhető bővülése nem feltétlenül jelenti a vendégek elégedettségének növekedését. A külföldi szállóvendégek visszajelzései szerint a vendéglátók sok helyen nem rendelkeznek azzal a nyelvtudással, beszédkészséggel, öltözködési és magatartáskultúrával, amelyet elvárnak egy színvonalas egészségügyi szolgáltatásokat kínáló szállodától vagy gyógyfürdőtől.
Egyetért az elhangzottakkal Cséfán Lajos, a gyulai várfürdő igazgatója, a Magyar Fürdőszövetség választmányi tagja, aki szerint ahhoz, hogy az országba több külföldi gyógyturista érkezzen, nem újabb fürdők kellenek, hanem a meglévő, hagyományokkal rendelkező gyógyhelyek környezetének fejlesztésére, jól megközelíthető üdülőövezetek kialakítására, a személyzet képzésére és ügyes marketingre van szükség. Álláspontja szerint a gyógyhelyek úgy menedzselhetők hatékonyan a nemzetközi piacon, ha kialakítják a csak rájuk jellemző, egyedi kínálatukat, amely az egyre élesedő versenyben megkülönbözteti őket a többiektől.
Tama István, a Magyar Turizmus Rt. nyugat-dunántúli regionális marketingigazgatóságának vezetője szerint azok a települések remélhetnek hoszszabb távú előnyöket a gyógyturizmustól, ahol a fürdő mellett gondozott parkok, virágos terek, szemétmentes utcák vannak, és mindezek mellett szerteágazó programokat és jó színvonalú szállodákat kínáló turisztikai csomagokat állítanak össze.
- Sok olyan kisebb termál- és gyógyfürdő van, amely a beruházásokat követően a korábbinál színvonalasabb szolgáltatásokat nyújt. Ugyanakkor e települések polgármesterei irreális terveket szövögetnek, ha a turizmust kitörési pontnak tekintik - mondja Tama István. Hozzáteszi: a gyógyvíz, sőt immáron egy jól felszerelt, igényesen kiépített gyógyfürdő is kevés ahhoz, hogy egy település idegenforgalmát fellendítse. A szakember álláspontja szerint azok a települések válhatnak valóban gyógyhelyekké, ahol a város vagy község egész miliője rendet és nyugalmat sugároz. Ezek az elvárások pedig sokkal nehezebben teljesíthetők, mint egy újabb medence megépítése, egy tágasabb szauna kialakítása vagy egy színes csúszda felállítása.
