Az aggodalom alapja az úgynevezett FUF-ügy, amelynek lényege: egy a Horn-kormány idején született - egyébként valóban vitatható - döntést az Orbán-kormány idején egyetlen tollvonással módosítottak. A repülőtér üzemeltetésével egyik napról a másikra a száz százalékig állami tulajdonú Budapest Airportot bízták meg, a Ferihegyi Utasterminál Fejlesztő Kft. kanadai tulajdonosa azóta nemzetközi fórumokon keresi az igazát. A Fidesz elnökének, illetve politikusainak privatizációellenes kijelentései is komoly aggodalommal töltötték el a reptérre pályázó vállalatokat. A nyáron tizenegyen adtak be szándéknyilatkozatot a Ferihegyi repülőteret működtető Budapest Airport Rt. többségi részvénycsomagjának, valamint a reptér-üzemeltetés 75 évre szóló jogának megszerzésére. Közülük végül kilencen tettek ajánlatot a privatizációs tenderen, ám a megismételt második fordulóra már csak ötöt hívtak meg. Bár a cégek mindegyike számolt a politikai kockázatokkal, ilyen mértékű támadásra egyikük sem számított. Az ausztrál Macquarie végül be is dobta a törülközőt (meg nem erősített hírek szerint őket inkább a jogi bizonytalanságok zavarták), a dán Copenhagen Airports pedig a Macquarie felvásárlási ajánlata miatt szállt ki.

Arra végképp nem gondolt senki, hogy a reptéri szakszervezetek lesznek a legelszántabb ellenségei a privatizációnak. Nekik sikerült elérniük az első pályázat érvénytelenítését, emiatt az ÁPV-nek új eljárást kellett kiírnia. Az üzemi tanács most az ügyészségen szeretné elérni a második pályázat lefújását.