A kultúra nem pusztán áru
- Először rendezik ezt a konferenciát az EU valamely új tagállamában. Mi ennek a jelentősége? Egyáltalán, mi a szerepe a kultúrának ebben a jobbára gazdasági-politikai szervezetként felfogott intézménycsoportban?
- A berlini és a párizsi rendezés után nagyon jó jelzés, hogy ezúttal az új tagállamok felé tágul a kör. Köszönhető ez a magyar kormánynak is, amely magához ragadta a kezdeményezést, s egyébként is aktívnak számít a tagországok között a kultúrában. Magam - úgy is, mint egy másik új tagállam EU-biztosa - a bővítést Európa újraegyesítéseként fogom fel. A bővítés nyomán márpedig a kultúra, a sokszínűség meghatározóbb szerepet kapott az EU életében is más területekhez, a gazdasághoz, a kereskedelemhez képest. Már a berlini konferencia is szimbolikus jellegű volt ugyanakkor, hiszen a berlini fal leomlásával kezdődött Európa újraegyesítése.
- Egyetért-e azzal, hogy a kultúra azon kevés területek egyike, ahol az új tagállamoknak egyáltalán nem kell szégyenkezniük a teljesítményük miatt.
- Igen, egyetértek. Tisztában kell lennünk az értékeinkkel. Elvitathatatlan, hogy az új tagok csatlakozása gazdagította az uniót. Az emberi potenciált tekintve a hozzájárulásuk teljesnek mondható, míg mondjuk a gazdaságban valóban a régi tagországok szolidaritására kell számítaniuk.
- Az emberek keveset tudnak az EU-tagállamok közötti kulturális együttműködésről. Milyen konkrét példát említene?
- Eközben persze a régi tagállamokban eleve kevesebbet tudnak az újakról, mint fordítva. Az újak viszont nem teljesen tájékozottak abban, milyen lehetőségeket tartogat az EU a kulturális együttműködésben. Elismerem, ez Brüsszel számára is új terület: még kamaszkorát is alig éli, csak tizenkét éves. Sokáig azzal tolták félre, hogy nem az EU szintjén kell a kultúrával foglalkozni. Aztán ez megváltozott: nem beszélhetünk Európáról önazonosságunk s vele együtt a kultúránk nélkül. Számos példát lehetne mondani a kooperációra, hadd emeljem most ki az Európa kulturális fővárosa kezdeményezést, hiszen 2010-ben egy német város mellett majd éppen egy magyar kapja meg ezt a tisztet. Ami a kultúrát és az anyagiakat illeti, miközben az Európai Parlament általában csökkentette a kiadásokat az Európai Bizottság javaslatához képest, addig éppen az én három területemen (kultúra, oktatás, ifjúságpolitika) megnövelte, ami számomra külön örvendetes.
- Az EU sokszor vitába kerül a nemzetközi színtéren a kultúra, különösen a filmgyártás állami támogatása miatt. Kitart-e álláspontja mellett akár a Világkereskedelmi Szervezet döntőbírósága előtt is?
- Nagyon időszerű a kérdés. Nem akarunk az Európai Egyesült Államokká válni, nem kívánjuk az európai kultúrát pusztán az áruk, a megtermelt javak szintjére utalni. Októberben Párizsban az ENSZ szakosított szerve, az UNESCO ülésén az EU-tagállamok kezdeményezésére határozott a világ 148 országa a kulturális örökség védelmének tételes kimondása mellett. Csak két állam, az Egyesült Államok és Izrael szavazott ellene, míg néhányan tartózkodtak. Pozíciónkat tehát nemhogy nem adjuk fel, hanem éppenséggel erősítjük.
Brüsszel, 2005. november
Nem akarunk
