Nem újdonság, hogy a nyugdíjasoknak jövőre az egyébként járónál három százalékponttal nagyobb emelést kell kapniuk. Ezt már tavaly, a kétéves költségvetés elfogadásakor eldöntötte a parlament, így a kabinet szombati határozat a törvény megerősítését jelenti. Ami jogi értelemben teljesen szükségtelen lépés.

A kormány szombati ülése után Borókai Gábor kormányszóvivő bejelentette, hogy a kabinet döntése értelmében "plusz háromszázalékos nyugdíjemelésben részesülnek jövőre a nyugdíjasok". Az extra emelést azonban a költségvetési törvény tartalmazza. A tavaly elfogadott jogszabály határozza meg azt is, milyen makrogazdasági előrejelzések alapján kell a kabinetnek a járandóság emelését megállapítania. Ennek alapján jön ki a 9,7 százalékos növelés.

A viszonylag egyszerű képlet szerint az infláció és a nettó keresetek emelkedésének "átlaga" a rendes nyugdíjemelés, amelyhez 2001-ben és 2002-ben is három százalékot hozzá kellett adni. Az idén az eredeti nyugdíjemelést a nettó keresetek 8,6 százalékos növekedésére és hatszázalékos inflációra alapozva döntötték el. Az extra három százalékkal együtt így növekedtek januárban a nyugdíjak 10,3 százalékkal. Ezeket a számokat a költségvetési törvény tartalmazta.

Ezt követően - tavasszal - az inflációs prognózis megváltoztatása után döntött a kormány a visszamenőleges nyugdíjemelésről. Az inflációt ekkor 8,5 százalékosra tette a kabinet, és már 13,1 százalékos keresetemelkedésről beszélt. Bár volt olyan vélemény is, hogy éppen a háromszázalékos extra emelés miatt nincs szükség a korrekcióra, a törvény megfogalmazása egyértelművé tette a visszamenőleges növelés szükségességét. A nyugdíjemelés mértéke 13,8 százalékra változott.

Novemberben - a nyugdíjkorrekció hivatalos időpontjában - a 2001-re várható 9,3 százalékos infláció és 15,2 százalékos keresetemelés miatt újabb kiegészítés következett: éves átlagban 15,2 százalékkal nőnek a nyugdíjak. Az idén a kormány nem fizetett "kamatot" a nyugdíjasoknak az elmaradt emelésekre.

Igaz, az idősek a 2000-ben esedékes kiegészítéssel sem jártak jól: a végső adatok szerint a nyugdíjemelés kamatokkal együtt sem érte el azt a szintet, amit a törvények, a valós infláció és a keresetemelkedés alapján meg kellett volna kapniuk.

Azt, hogy jövőre lesz-e szükség korrekcióra, még nem lehet tudni. Annyi bizonyos, hogy a kormány szombaton nem változtatott a körülbelül egy éve megfogalmazott előrejelzésein, és ennek alapján emelte meg a nyugdíjakat. A tavalyi prognózisok 2002-re ötszázalékos inflációt és 8,4 százalékos nettó keresetemelkedést jeleztek előre. Az MNB hivatalos - novemberi - előrejelzése szerint jövőre az infláció várhatóan átlagosan 5,4 százalékos lesz. Hasonló várakozást tett közzé az elmúlt hetekben a Pénzügyminisztérium is: a korábbi négy-hat százalékos inflációs előrejelzést öt-hat százalékra korrigálta. Ha a kormány az új áremelkedési prognózist vette volna figyelembe, a nyugdíjakat 9,7 helyett 9,9-10 százalékkal emelte volna januártól.

A prognózisok változatlansága ellenére biztonsággal állítható, hogy - hacsak a törvény nem változik - az eredetihez képest az idén és jövőre is három százalékkal nagyobb emelést kapnak a nyugdíjasok. Igaz, ezzel az idősek csak azt nyerik vissza, amit 1999-ben elvesztettek.

A kormánykoalíció ciklusa elején - a hatályos törvényt módosítva - differenciáltan emelte a nyugdíjakat. A legalacsonyabb ellátásokat negyedével növelték, a 30 ezer forintnál magasabb járandóságokat 11 százalékkal. Így összességében az 1999-es nyugdíjemelés 14,2 százalék volt, több mint négy százalékkal kevesebb annál, ami a törvény szerint járt volna. Ezáltal mintegy 50 milliárd forintot "spórolt" meg a kormány abban az évben. A megtakarítás a következő időszakra is áthúzódott: ez az alacsonyabb nyugdíj lett a későbbi emelések alapja is. Számításaink szerint a nyugdíjasok az idei és a jövő évi extra három százalékkal kapják vissza, amit három évvel ezelőtt elvettek tőlük.