- Nincs pénzügyi válságra utaló információnk - mondta tegnap Járai Zsigmond, az MNB elnöke, aki az utóbbi időben nem szalasztott el egyetlen nyilatkozatot, előadást sem, hogy figyelmeztessen: a költségvetés és a folyó fizetési mérleg nagy deficitje miatt súlyos pénzügyi válság fenyegeti Magyarországot. Ám a tegnapi sajtóértekezleten mégis elutasította a krízis kipattanásának lehetőségét belátható időn belül. Egy, lapunknak elemzők által megmutatott, francia befektetési ház által készített jelentés szerint a magyar jegybank egyik ügyvezető igazgatója kijelentette: három hónapon belül pénzügyi válság robbanhat ki, bár a forint erős. Járai a beszámoló tartalmát kiigazítandó félreértésnek nevezte.

Kiigazításra szorulónak tartja ugyanakkor a jegybankelnök a magyar államháztartást is, amelynek egyre duzzadó hiányát feltételezi, hacsak nem kezdődnek el a mélyreható reformok. Az ürügyet a megszólalásra a tegnap közzétett "Jelentés a konvergenciafolyamatokról" című tanulmány szolgáltatta, amelynek megszületését pedig az motiválhatta, hogy a jegybank újra elmondhatja véleményét a fiskális helyzetről - bár nézete az Inflációs jelentésből már jól ismert. Járai szerint azért volt szükség a kiadványra, mert a konvergenciaprogramot az MNB-nek is véleményeznie kell.

Jelezvén, hogy az elemzés nem tükrözi a monetáris tanács véleményét, Járai leszögezte: Magyarország az egyetlen, amely az euró bevezetésének egyetlen kritériumát - alacsony infláció és kamat, a GDP három százaléka alatti államháztartási hiány, a GDP hatvan százaléka alatti államadósság - sem teljesíti az újonnan csatlakozott tíz ország körében, s sem az idei, sem a jövő évi költségvetésben nincs nyoma a kiigazításai szándéknak. Átvéve a szót, Csermely Ágnes főosztályvezető azzal érvelt, hogy az utóbbi években - később kérdésekre pontosította, 2000-től - a GDP hat százalékára rúgó rés keletkezett a bevételek és a kiadások között. Tavaly és az idén kettő, illetve három százalékkal nagyobb deficit keletkezett, mint a konvergenciaprogramban szerepelt.

Minden elképzelhető kockázatot bepakolva a jövő évi számokba az MNB 7,8-8,9 százalékos uniós elszámolású hiányt vár, szemben a kormány 6,1 százalékos előrejelzésével, amelyből a kabinet uniós engedéllyel leszámítja a nyugdíjreform hatását, azaz 1,4 százalékot, így jön ki a 4,7 százalékos cél. Ettől az MNB csaknem kilencszázalékos előrejelzése kétségkívül messze áll, s nyilván gondolkodóba ejthet befektetőket.

2008-ra a jegybank már 9- 10,6 százalékos deficitet becsül. Ebből az következik, hogy 2007-08-ban a GDP 5,5-7 százalékát elérő költségvetési kiigazításra van szükség. A kiadásokból 10-15 százalékot kellene lefaragni. Miből jöhet ez össze?

A tanulmány elismeri, hogy a kiadási oldal csak korlátozott lehetőséget nyújt. Az állami foglalkoztatottak 10 százalékos létszámleépítése a GDP 0,6 százalékát hozná, ha 25 százalékra emelnék az oktatási, egészségügyi, adminisztratív árakat, díjakat, illetékeket, az hozhatna még 0,7 százalékot, de az állami beruházásokat nem lehet jobban visszafogni, maradnak az adók és állami támogatások, amelyek arányán kellene változtatni.

A tanulmányban elsikkadt kissé az infláció, amely azért az euróövezeti kívánalom közelébe süllyedt. Kiderül, hogy a folyó mérleg hiányát nem versenyképességi problémák okozzák, s eldugva ugyan, de az is, hogy Magyarország az egy főre jutó GDP tekintetében közeledett az uniós átlaghoz.

Az MNB prognózisa alapján úgy tűnik, hogy a jegybanki szakértők nem a nemzetközileg elfogadott, ESA 95 szerint számolnak, ami nem könnyíti meg, hogy egy nyelven beszéljünk - reagált a jelentésre Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkára, aki kijelentette: "néhány alapvető kérdésben van véleményeltérés, illetve úgy tűnik, bizonyos kérdéseket a jegybank szakértői tévesen látnak".

Járai Zsigmond