A Nemzetközi Intervenciós Radiológiai Társaság (SIR) New Orleans-ban tartott 30. közgyűlésén amerikai orvosok számoltak be 149 májrákban, illetve májáttétben szenvedő beteg összesen 436 kemoembolizációjának eredményeiről. A beavatkozásnak az a lényege, hogy a comb nagy verőerén át az érintett májlebeny ütőerébe egy vékony műanyag csövet, érkatétert vezetnek be. Ezt követően nagy dózisban helyileg ható citosztatikumot, daganatellenes szert, majd embolizációt, azaz érelzáródást okozó szert fecskendeznek be. Így mintegy lezárják a daganat és környékének vérellátását, miközben "bennragadnak" az érintett területbe beadott tumorellenes szerek. Emiatt a gyógyszerek jóval hosszabb ideig hatnak.

Dr. Bánsághi Zoltán, a budapesti Péterfy Sándor utcai kórház radiológus főorvosa, aki a kemoembolizáció egyik magyar úttörője, szintén részt vett a New Orleans-i konferencián. Elmondta, hogy a módszert már nálunk is három évtizede alkalmazzák. Sikerrel, mert az eredmények hasonlóan jók, sőt, egyes esetekben tartós daganatmentességet sikerült elérni. Az más kérdés, hogy Magyarországon sajnos a kelleténél sokkal kevesebb kemoembolizációt végeznek.

Az is bizonyított tény, hogy a kemoembolizáció azokban - a sajnos ritka - esetekben is előnyös, amikor a májdaganatot sebészileg is el lehet távolítani. A műtéti megoldás túlélési eredményei is jobbak lesznek, ha előtte és/vagy utána a leírt eljárással is kezelik beteget. Ennek az a magyarázata, hogy kemoembolizációval sokszor azokat a parányi, csak mikroszkóppal látható daganatszigeteket is el lehet pusztítani, amelyeket a műtétnél még nem lehet felismerni, és persze nem is távolítják el.

Az amerikai gyakorlattal ellentétben Bánsághi főorvos és munkatársai a májba a katétert a bal kar erein, nem pedig a comb ütőerén keresztül vezetik be. Így a kemoembolizáció ambulánsan, egynapos kórházi megfigyeléssel is elvégezhető, anélkül tehát, hogy a beteget combartériájának megszúrása miatt hosszabb időre ágyhoz "szegeznék".

Az érelzáródás "beragasztja" a tumorellenes szereket