Autóval vagy gyalog?
Az elmúlt évtizedben egyre nagyobb aggodalmat váltanak ki azok a megfigyelések, amelyek szerint a fejlettebb országokban élő gyermekek körében mind gyakoribb a korábban alapvetően az idősebb felnőttkorban jelentkező 2. típusú cukorbetegség, magas vérnyomás és magas koleszterinszint. Mindez összefüggésben áll a mozgásszegény életmóddal, a helytelen táplálkozással és a jelentős súlyfelesleg kialakulásával. Hazánkban pl. a 12-13 éves gyermekek 17 százaléka túlsúlyos, 12 százalékuk pedig kimondottan kövér, de rögtön hozzá kell tennünk azt is, hogy sokak számára éppen ellenkezőleg, az alultápláltság jelent problémát. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a gyermekkori magas vérnyomás hazai előfordulása az életkorral nő, és egyre növekvő tendenciát mutat.
Mindez már felkeltette a kormányok figyelmét is, és több országban ellenintézkedéseket próbálnak foganatosítani az iskolákban árusítható élelmiszerek és innivalók korlátozásától a gyalogos iskolába járás népszerűsítéséig. Franciaországban például 2005 szeptemberétől megtiltották az általános és középiskolákban az étel- és italautomaták üzemeltetését. Belgiumban 2005. január 1-jétől a brüsszeli óvodákban és általános iskolákban nem üzemelhetnek cukrozott üdítőitalokat és édességeket árusító automaták. Kanadában kimutatták, hogy kevesebb a súlyfelesleggel küszködő gyerek azok között, akik otthonról hozzák a tízórait, szemben azokkal, akik az iskolában vesznek ennivalót.
Ugyanakkor az energiabevitel mellett a másik meghatározó aspektust az energiafogyasztás kérdései jelentik. A gyermekek egyre nagyobb része már nem a saját lábán, hanem gyakran szülői segédlettel, autóval jön-megy iskolába, illetve iskolából.
Amerikai és európai kutatókban egyaránt felmerült a kérdés, hogy van-e ennek a jelenségnek valamilyen hatása a gyermekek testtömegére vagy mozgási szokásaira. Amint több vizsgálatból kiderült, a kérdés koránt sem költői: az autóval iskolába vitt gyermekek körében lényegesen gyakoribb problémát okoz a súlyfelesleg. Ami pedig a mozgási szokásokat illeti, erről november 5-én L. Alexander és munkatársai az Edinburghi Egyetemről közöltek felmérést a British Medical Journalben. Edinburgh négy iskolájában összesen több mint száz 13-14 éves tanuló mozgásmennyiségét mérték egy akcelerométer nevű hordozható készülékkel. Ennek alapján az derült ki, hogy a gyalog iskolába járók összességében véve is mozgékonyabbak, mint azok, akik közlekedési eszközt használnak. Feltehetően másként viszonyulnak a fizikai aktivitáshoz, nem tekintik annyira valamiféle kerülendő rossznak.
Ezek az eredmények megerősítik más, korábbi felmérések adatait még fiatalabb, 10 év körüli gyermekek köréből, így elmondható, hogy ha a távolságot, az útviszonyokat és az időt tekintve megoldható, egészségügyi szempontból ajánlatos, hogy a gyermekek gyalog tegyék meg az iskolába és iskolából vezető út legalább egy részét.
