- Az évszázadban új tudományos és politikai etikára van szükség - mondta a Tudományos Világfórumon Persányi Miklós környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter.

A XXI. században a tudomány felelőssége kiterjed a politika tudatos befolyásolására, ugyanis olyan komplex és annyira szokatlan problémákkal állunk szemben, amelyeket nem lehet hagyományos tudományos, vagy politikai logikával megoldani, nem beszélve arról, hogy a parlamentáris demokrácia szabályai szerint a politika rövid távú döntések meghozatalában érdekelt, a világ pedig nagyon hosszú távon érvényesülő ügyekkel kénytelen szembesülni.

Emiatt szükséges olyan új típusú kapcsolatrendszert kiépíteni a tudósok és a politikusok között, amelyben a politikusoknak kötelessége a tudományra hallgatni, a tudománynak pedig kötelessége hallatni a hangját. A tudósoknak tehát aktív szerepet kell játszaniuk, megengedve azt is, hogy a tudomány magával is vitatkozik sokféle kérdésben, de ezekben a vitákban soha nem a rövid távú érdekek vezérlik – fejtette ki Persányi.

Szerinte vannak olyan környezeti változások, amelyeknek épp a társadalmi és politikai hatásait tarthatjuk a legfenyegetőbbnek, de a világ nagy ökológiai problémái mellett akad éppen elég más olyan égető gond, amelyek közvetetten hatnak a környezetre. Ha tehát a terrorizmusról, vagy a különböző vallású embercsoportok közötti konfliktusokról, vagy olyan történésekről beszélünk, mint a mostani párizsi lázadás, amikor bevándorlók utódai ütköznek a francia társadalom értékeivel és az államhatalommal, gondolnunk kell arra, hogy szegről-végről ezek is környezeti okokra vezethetők vissza. Ugyanis eleve környezeti ok a területek birtoklása, hiszen az arab-izraeli konfliktus a területről is szól, de legalább ilyen mértékben a vízről is, arról, hogy kik és hogyan használják fel a korlátozott forrásokat - mondta.

Persányi azt is hangsúlyozta, hogy az éghajlatváltozásnál sem az a gond, hogy Magyarországon például néhány fokkal melegebb lesz a klíma, hanem az, hogy erre megfelelő válaszokat kell adni. Ennek révén ugyanis gyakoribbá válnak a rendkívüli időjárási események, változik a csapadék mennyisége, s komoly veszéllyé válik a kiszáradás, egyes térségekben a sivatagosodás. Másfelől a rendkívüli árvizek megjelenése, amelyeket az ország eddig nem tapasztalt, s ezért nem is tud kezelni. Tehát erre is új típusú választ kell adnunk – véli a miniszter.

De nem ez a fő fenyegetés, hanem az, ha az éghajlatváltozás valóban bekövetkezik és a világ szegényebb részein az emberek százmillióinak a megélhetése kerül veszélybe, ami egy olyan népvándorlást indít el, ami mai eszünkkel beláthatatlan következményekkel jár - hangsúlyozta Persányi Miklós környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter.

Az akadémia elnöke elégedett

A Tudomány Világfóruma egy sikertörténet: 82 országból, a világ mind a négy égtájáról több mint 450 tudós, politikus, gazdasági szakember jött el, hogy megvitassa a tudomány rendkívül gyors fejlődéséből adódó problémákat – nyilatkozta Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.

A tudós társaság a problémákhoz sorolja, hogy gyakran etikai kérdések merülnek fel a tudomány legújabb eredményeinek alkalmazásakor. Gondoljunk például mobiltelefonok elterjedésével felmerült gondokra, hiszen az emberek lassacskán leszoknak a beszélgetésről, üzenetváltásra korlátozva a kommunikációt. Ez végső soron megváltoztatja az emberek egymás közti kapcsolatát, megváltoztatja a családok életét. De komoly etikai felelősséget vet fel a hasonmásember létrehozásának lehetősége, vagy a genetikailag manipulált élelmiszerek kérdése - sorolta az elnök.

- Ne feledkezzünk meg olyan környezeti gondokról sem, mint a globális felmelegedés és az ivóvízkészletek csökkenése: ezek mind összefüggésben vannak a gazdaság globalizálódásával, összefüggésben vannak azzal, hogy az ember, bár leszállt a Holdra és eljuttatta eszközeit a Marsra, a Földön, amelyen él, nagyon sok kárt okoz, s ez is etikai kérdés - vélekedett a tudós társaság elnöke.

Nagyon sok megoldandó kérdés van, s a tudósnak, a politikusnak, a törvényalkotónak le kell ülni, párbeszédre, dialógusra van köztük szükség, amelynek mi adtunk helyet itt, Budapesten - tette hozzá.

- Harminchárom parlamenti küldöttség érkezett, profi politikusok, akik találkoznak a világ minden tájáról összesereglett kutatókkal, köztük Nobel-díjas tudósokkal - mondta Vizi, aki érdekességként megemlítette, hogy a rendszerváltás utáni négy magyar külügyminiszter is részt vesz a világfórumon.

Nem kis büszkeséggel tölti el az Akadémia elnökét, hogy a világfórumon már másodszor rendezték meg az IPSO konferenciát, vagyis az Izraeli-Palesztin Tudományos Szervezet ülését, amelyet két évvel ezelőtt Torsten Wiesel orvosi Nobel-díjas tudós és hét másik Nobel-díjas társának bábáskodásával itt, Budapesten alapítottak.

A világfórumához kapcsolódóan nemzetközi tudományos filmszemlét rendeztünk, a fővárosban ülésezik a világ tudományos újságíróit tömörítő szervezet, a World Federation of Science Journalists. Százötven újságíró tanácskozik a magyar fővárosban, s a világ nagy napilapjai naponta tájékoztatják olvasóikat arról, hogy mi történik nálunk. Úgy érzem, így vált három napra Budapest a világ tudományos fővárosává - összegezte Vizi E. Szilveszter az erdményeket.

(forrás: MTI)