Nem volt ilyen tevékenység Magyarországon és nem is kért senki minket arra, hogy ilyen tevékenységet folytassunk - nyilatkozta Morber Ferenc a Magyar Televízió Híradójának a KFH egri ünnepségén.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök már november 3-án egy kereskedelmi televíziónak szintén kijelentette: "Soha nem kaptam ilyen kérést az amerikaiaktól, ha kaptam volna egyébként, akkor pedig elutasítottam volna a legtermészetesebb módon. De még egyszer megismétlem: nem kapott Magyarország ilyen kérést az Amerikai Egyesült Államoktól".

A The Washington Post című amerikai napilap november elején írt arról, hogy az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) több kelet-európai országban titkos börtönöket működtet. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a múlt héten azt mondta, soha nem kapott kérést Washingtontól titkos börtönök létesítésére, de ha kapott volna, elutasította volna azt.

A CIA szerdán felkérte az amerikai igazságügyi minisztériumot, vizsgálja ki, hogyan történhetett, hogy a terrorizmussal gyanúsított külföldi foglyokat őrző kelet-európai titkos börtönök létezéséről szóló, feltehetően bizalmasnak minősülő információt törvénysértő módon kiadták a sajtónak.

Az amerikai szenátus tájékoztatást követel

A szenátus csütörtökön 82 vokssal 9 ellenében John Kerry demokrata párti szenátor indítványára felszólította John Negroponte nemzeti hírszerzési igazgatót, hogy zárt ajtók mögött tájékoztassa a kongresszus hírszerzési bizottságait a titkos külföldi börtönökről, ahol külföldi foglyokat őriznek a világ és az amerikai közvélemény szeme elől eldugva. Kerry hangoztatta, hogy a legtöbb törvényhozó a sajtóból értesült a titkos börtönök létéről, és sürgette a kongresszusi felügyelet helyreállítását.

A szenátus csütörtök este - egy katonai költségvetési törvénytervezethez csatolva - 49 szavazattal 42 ellenében Lindsey Graham republikánus párti szenátor kezdeményezésére jóváhagyott egy olyan indítványt, amely megfosztja a guantánamói amerikai haditengerészeti támaszponton őrzött terroristagyanús külföldieket attól a lehetőségtől, hogy fogva tartásukat amerikai bíróságon megtámadhassák. Ezt a jogi eszközt a szövetségi legfelsőbb bíróság tavaly adta meg az illegális ellenséges harcosnak minősített őrizeteseknek, úgy ítélve meg, hogy Guantánamón is az amerikai törvények érvényesek.

A szenátus a minap szavazta meg John McCain republikánus párti szenátornak azt az ugyancsak a törvénytervezethez kapcsolt kezdeményezését, amely tiltja a foglyokkal való kegyetlen, embertelen és megalázó bánásmódot.

Lindsey Graham dél-carolinai republikánus párti szenátor azzal érvelt az újabb kiegészítés mellett, hogy a foglyokkal való visszaélésnek is véget kell vetni, meg annak is, hogy a guantánamói őrizetesek visszaéljenek az amerikai jogrenddel. A kiegészítést John McCain szenátor is megszavazta. A demokrata párti szenátorok azonban ellentámadásra készülnek, és a jövő héten újabb szavazást kezdeményeznek, hogy kigyomlálják a tervezetből Graham kiegészítését.

Ha a törvényhozás két háza jelenlegi formájában fogadná el a költségvetési  törvénytervezetet, az hatályon kívül helyezné a szövetségi legfelsőbb bíróság tavaly júniusi döntését. A mintegy ötszáz guantánamói fogoly közül csaknem kétszáz fordult azóta amerikai bíróságokhoz fogva tartásuk ügyében. A szövetségi legfelsőbb bíróság másrészt éppen a héten jelentette be, hogy megvizsgálja, hogy összeegyeztethető-e az alkotmánnyal, hogy a guantánamói foglyok felett különleges katonai bíróságok ítélkeznek.

A Fehér Ház jelezte, hogy George Bush amerikai elnök megvétózza a tervezetet a McCain kezdeményezte kiegészítés miatt, Dick Cheney alelnök pedig arra próbálta rávenni a szenátort, hogy a CIA-t mentesítse a tilalom alól.

(forrás: MTI)