Felelős tudósok a budapesti világfórumon
A Magyar Tudományos Akadémia székházában szinte egymás sarkát taposták az UNESCO vezetői, kulturális és oktatási miniszterek, akadémiai elnökök, dollármilliárdokról döntő szervezetek irányítói. A tudósok felelősségéről, a tudomány és az etika kapcsolatáról beszélnek - és közben kapcsolatokat építenek. A világ minden pontjáról érkezett résztvevők többsége tudománypolitikus, de azért három korábbi Nobel-díjas is eljött fővárosunkba. A magyar szervezők a sorozat folytatását ígérik, miközben azt remélik, hogy Budapest ezen a területen ugyanazt a szerepet tölti be, mint amilyet a gazdasági életben a svájci Davos.
Hatalmas nyüzsgést látott az, aki tegnap délelőtt a Magyar Tudományos Akadémia székházának környékén járt. Nagyjából egy időben hatszáz ember igyekezett az épületbe, hogy meghallgassa a második Tudományos Világfórum (World Science Forum) nyitó előadásait, majd onnan a különböző szekcióülésekre igyekezzen. (Az első budapesti fórumot 2003-ban ugyancsak Budapesten rendezték.) Sólyom László köztársasági elnök a jövő nemzedékek iránti felelősséget, illetve a kutatás szabadságát emelte ki. Ez utóbbi egyik érdekes kérdése, miként hatnak egymásra a tudósok, a politikusok és az üzletemberek. Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke szerint a rendezvény célja az, hogy a tudósok és döntéshozók együtt vitassák meg a tudomány szerepét a mindennapok életében, vizsgálják meg a tudományos tevékenység során felmerülő etikai kérdéseket. A tudomány jobbá teheti a világot, ugyanakkor ha nem jól használják, árthat is neki. Vizi professzor a tudósok morális kötelességének nevezte, hogy szavatolják a tudás helyes felhasználását. A modern tudomány problémáit kell megvitatni, hiszen gyors, szinte exponenciális fejlődése előtt értetlenül áll a társadalom többsége. Az emberek nagyon nagy része nem érti a fejlődés lényegét, éppen ezért a tudósoknak a laikusok helyébe képzelve kell elmagyarázniuk az embereket érdeklő kérdéseket.
Macuura Koicsiro, az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szakosított Szervezetének (UNESCO) főigazgatója szerint ahhoz, hogy a tudományos eredmények egyre több ember jólétét szolgálják, a tudósoknak felelősségteljesen kell végezniük munkájukat. Janez Potocnik, az Európai Unió kutatási főbiztosa szerint a tudásalapú társadalomnak nincs alternatívája. A világ fejlődik, mégpedig gyorsan, ami új kihívások elé állít bennünket. Európa versenyképessége azon múlik, vajon képesek vagyunk-e egyre többet tudni, s ezt a több tudást beépíteni termékeinkbe.
Lax Péter idén nyerte el a világ legjelentősebb matematikai díját, az Abel-díjat. A lapunknak nyilatkozó professzor szerint egy ilyen esemény hasznát mindig utólag lehet lemérni. Tudomány és etika között ő nem lát konfliktust. Egy biztos, egyetért a másik világhírű magyar matematikus, Neumann János azon véleményével, hogy nem lehet elválasztani a hasznos és a veszélyes tudományt és technológiát. Minden a felhasználóktól függ. A professzor előadásában fenyegető energiaválságról beszélt. Lax Péter a nukleáris energiában látja a kiutat, nem feledkezhetünk meg azonban az atomreaktorok működtetésével kapcsolatos kockázatokról. Szerinte az olyan alternatív energiaforrások, mint a nap- vagy szélenergia, csak korlátozottan hasznosíthatók.
Gulyás Balázs, a fórum szervezőbizottságának ügyvezető igazgatója lapunknak kijelentette: szükség van a tudósok és a politikusok állandó párbeszédére ahhoz, hogy a tudást arra használják fel, amire eredetileg tervezték. A kutatók azt szeretnék, hogy eredményeik erkölcsösen s a legnagyobb haszonnal szolgálják az emberiség életminőségének javítását, a környezet védelmét. A hazai szervezők remélik, Budapest rövid időn belül ugyanolyan fontos szerepet játszik a világ tudományosságában, mint a svájci Davos a gazdasági életben. Erre van esély, hiszen ha egy nagy ország akarna ilyen eseményt szervezni, abban rögtön politikát látnának. Hazánk kellően kicsi ahhoz, hogy ne sértse a nagyhatalmak érdekeit, viszont a tudományos életben jelentős tekintélyt vívott ki magának ahhoz, hogy ezt a szerepet ne vitathassa el senki se tőle. Az UNESCO szerint egy ilyen sorozat házigazdájának szerepére hazánk mindenki számára elfogadható. Az idei rendezvények közül a magyar eseményt tartják a legjelentősebbnek.
A következő világtalálkozó témájára is több javaslat érkezett. Egyesek a tudomány társadalmi megjelenítését szeretnék megvitatni, mások szerint a 2007-es találkozón a szegény országok tudományának támogatására kellene koncentrálni.
