Az easyJetnek túl szálkás Ferihegy
A diszkont légitársaság bejelentette: fontolóra veszi budapesti járatai számának jelentős csökkentését, ha a reptér által kért árak továbbra is ilyen magasak maradnak.
A tiltakozás egyébként nem új keletű, a diszkont légitársaságok májusban egyszer már felemelték a hangjukat ez ügyben, végül azonban nem történt semmi - legalábbis a díjakat illetően. Történt azonban változás a diszkont légitársaságok piacán, ahol szinte vérre menő küzdelem folyik az utasok kegyeiért. Budapest - szinte már érthetetlen módon - presztízshelynek számít, amelyet a légitársaságok igyekeznek minél inkább bekapcsolni az európai vérkeringésbe. Ám piaci tapasztalatok szerint a magyarokat jóval nehezebb rávenni az utazásra, mint például a lengyeleket - nem véletlen, hogy például a Wizz Air fokozatosan átcsoportosította repülőgépeit a lengyel piacra, ahol a hasonlóan komoly verseny ellenére a második legnagyobb légitársasággá nőtte ki magát az ottani LOT után. Gyenge járatait a Wizz Air most sem rest leállítani: nemrégiben a bergamóinak mondott búcsút, és a konkurens SkyEurope rögtön jelezte, hogy szívesen "segít" az idetartó utasoknak.
A történet innen kanyarodik vissza az easyJethez, utóbbi ugyanis épp egy évvel ezelőtt kérte számon egész oldalas hirdetésekben, hogy a Wizz Air miért törölt számos Budapestről induló járatot. Az élet azonban utólag a Wizz Airt igazolta, mivel a megmaradt ferihegyi járataik most már átlagosan 80 százalékos kihasználtsággal üzemelnek - értesüléseink szerint ugyanez már közel sem állítható például az easyJetről. Lapunknak név nélkül nyilatkozó szakemberek szerint az easyJet egy huszáros rohammal akarta bevenni a magyar piacot, ám mostanra kiderült, hogy ez közel sem olyan egyszerű, mint ahogy azt eredetileg képzelték. Emiatt nem maradt más hátra, mint a megfontolt visszavonulás - melyhez az "elképesztő méretű" ferihegyi díjak kitűnően kommunikálható magyarázatot szolgáltatnak.
Probléma tehát van, de annál jóval bonyolultabb, mint ahogy az az easyJet közleményéből következne: az Európára jellemző piaci túlkínálat hatványozottan igaz Ferihegyre, így ha a közeljövőben nem sikerül gyakoribb utazásra bírni a magyarokat, akkor a légitársaságok más, kedvezőbb feltételeket kínáló célállomásokat választanak majd. Pedig elvileg lenne hova fejlődni, hiszen a McKinsey tanácsadó cég legfrissebb tanulmánya szerint a nyugat-európaiak átlagosan kettő, míg a kelet-európaiak mindössze 0,3 alkalommal ülnek repülőgépre évente. Arról nincs tudomásunk, hogy az elemzés külön foglalkozott volna a magyar helyzettel.
