Infarktus után katéteres életmentés
Kilenc akut szívinfarktusos beteg katéteres életmentését, elzáródott erének megnyitását közvetítették élőben az éppen ügyeletes fővárosi Semmelweis Egyetem Kardiovaszkuláris Központjából azon a visegrádi konferencián, melynek az akut esetek kezelése és a gyógyszerkibocsátó érprotézisok felhasználása volt a fő témája. E mellett egy osztrák professzor ritka beavatkozást is bemutatott: gyémántszemcsével bevont olajbogyó alakú fúrófejjel hatolt át a meszes szívéren. Ezt a módszert - amelyre egyébként szerencsére ritkán van szükség - már Magyarországon is alkalmazzák.
A magyar egészségügy utóbbi időszaka leglátványosabb sikerének nevezte dr. Szabó György, a konferencia titkára, a kardiovaszkuláris központ helyettes vezetője azt, ami az akut infarktusos betegek érdekében történt. A katéteres beavatkozások nyomán ugyanis egyre több betegnek tudják visszaadni élete mellett a minőségi életre való képességét is.
Dr. Merkely Béla egyetemi docens, a centrum vezetője tételesen is fölsorolta az előnyöket: kevesebb ember veszíti el az életét, csökken az ismételt infarktusok száma, a beteget nem kell leszázalékolni, a módszer ezért is hatékony és költségkímélő.
A konferencián érzékelhető volt: feszültséget okozott a finanszírozásban, hogy az idén szeptembertől változott a beavatkozások költségtérítése. Korábban ugyanis nem volt különbség az akut, illetve az előre tervezhető katéterezések, érnyitások pontértéke között. Jelenleg az akut szívizom-infarktus katéteres kezeléséért többet fizet az egészségbiztosító, a tervezhetőért kevesebbet. Néhány vidéki centrum nehezményezte ezt a gyakorlatot.
Merkely Béla docens viszont korrektnek nevezte, mondván a súlyos infarktusos betegek kezelése többe kerül, nagyobb az eszközigénye, hosszabb a kórházban eltöltött idő, drágább gyógyszerekre van szükség a gyógyuláshoz.
- Szakmai szempontból sokkal inkább az okoz gondot, hogy korlátozzák az akut beavatkozások számát - állította a nemzetközileg ismert szaktekintély.
Megkérdeztem a docenstől: ez azt jelenti, hogy ha elvégezték a biztosító által engedélyezett beavatkozásokat, akkor a többieket nem is katéterezik meg?
Merkely doktor határozott nemmel válaszolt.
- A szívkatéteres laborokba időben beérkező akut infarktusos betegek mindegyikét megkatéterezzük, de értük az egészségbiztosítás már jóval kevesebb pénzt utal. Tehát minél több betege van egy kórháznak, annál jobban ráfizet.
Valaki úgy fogalmazott a kávészünetben: a tapintatos beteg év elején kap infarktust, akkor még pénzt hoz bajával a kórháznak. Ősztől azonban - amikor túllépték a kvótát az intézmények - már csak veszteséget csinál. Az sem mindegy persze, hogy milyen érprotézist, szakszóval stentet - a beszűkült, s katéterrel kinyitott érbe behelyezett fémhengert - használnak a kórházak. Ma már rendelkezésre áll ugyanis a gyógyszerkibocsátó stent, amelynek alkalmazásáról is eszmét cseréltek a kongresszuson.
- A normál stentek alkalmazása esetén a kinyitott erek 85-90 százaléka nem szűkül vissza - ismertette a statisztikai adatokat dr. Szabó György. - A gyógyszerkibocsátó fémhengereknél a visszaszűkülés aránya öt százalék alatt van. Az Európai Kardiológus Társaság leírja, milyen esetben tartja szükségesnek az ilyen stentek felhelyezését: ezt kell alkalmazni például cukorbetegeknél, illetve a nagy területet ellátó, vagy a hosszú, vékony, könnyen visszaszűkülő erek esetén. Ezek a stentek persze négyszer-ötször drágábbak, mint a hagyományos protézisek, s egyelőre a vidéki centrumok nem is használhatják őket, csak a klinikák.
A magyar szakemberek úgy látják: átlagos esetben - már ha létezik ilyen a biológiában - nincs szükség a gyógyszerkibocsátó érhengerekre. Ám ha a felsorolt feltételek bármelyike fennáll, akkor alkalmazásuk szakmai szempontból elkerülhetetlen. Merkely Béla szerint Magyarországon jelenleg évente mintegy háromezer akut infarktus katéterezését fizeti meg teljes áron az egészségbiztosító. A statisztikák ismeretében nyolcezerre lenne szükség. Az mindenesetre jó jel, hogy vidéken is több új szívkatéteres labor nyílik, egyre rövidebb idő alatt juthatnak a betegek a szakcentrumokba. Márpedig az életmentésben az időnek komoly szerepe van.
Budapesten öt labor működik, vidéken Szegeden, Debrecenben, Pécsett, Miskolcon, Balatonfüreden és Zalaegerszegen szívkatétereznek. Szolnokon még az idén megnyitják a labort, Győrben pedig a napokban már el is végezték az első ilyen beavatkozást. Dr. Dézsi Csaba András főorvos, a győri centrum vezetője szerint három éven át készültek a labornyitásra, Budapesten képezték ki az embereket.
Újdonság a győri laborban - ahol az idén még mobil készülékkel végzik a beavatkozásokat -, hogy heteken belül kialakítják az on-line kapcsolatot a Semmelweis Egyetem Kardiovaszkuláris Központjával. Így akár a beavatkozás közben szívsebésszel is tudnak konzultálni, hiszen Budapesten is látják a katéter segítségével Győrött megfestett szíverek röntgenképét.
Új rendelő a régi falak között
A mindössze 850 lakosú Dél-Pest megyei Köröstetétlen az utóbbi három évben 60 millió forintnyi támogatást nyert a területfejlesztési alapból. Ebből a pénzből újították fel a régi, nagyon rossz állapotban lévő orvosi rendelőt ebben az évben. Pásztor Imre polgármester elmondta, hogy a korábbi rendelőnek csupán a falai maradtak meg, azaz úgyszólván egy új épület készült el. A földszinten alakították ki a rendelőt, a felső szintet pedig egy 96 négyzetméter alapterületű orvoslakás foglalja el. A rendelő összesen 35 millió forintba került, amelyből 26,5 millió volt a támogatás. Felszerelése kielégítőnek mondható, de a következő évben az önkormányzat pályázatok útján szeretné korszerű berendezésekkel kiegészíteni. A háziorvosi teendőket jelenleg a szomszédos Jászkarajenőn lakó orvos látja el. Így az emeleti lakás felhasználásával akár egy ügyeleti központ életre hívására is lehetőség nyílik. A település földrajzi fekvése következtében innen könnyen megközelíthető a három szomszédos település, Jászkarajenő, Kocsér és Törtel. A négy település között már megkezdődtek az ügyben az egyeztetések. (Tudósítónktól)
