Adólabirintusból egységes számítás. Jelenleg huszonöt tagállamban huszonötféle módon számítják ki egy-egy vállalkozás társasági nyereségadójának alapját. Emiatt áttekinthetetlen az adóteher mértéke: hiába mondjuk, hogy Magyarországon tizenhat százalék a társasági nyereségadó kulcsa, Szlovákiában tizenkilenc, máshol pedig jóval meghaladja a huszonöt százalékot is - mivel az adóalap-számítás különbözik, nem tudni, minek a tizenhat vagy huszonöt százalékáról beszélünk. "A vállalkozások számára a mostani helyzet számtalan adminisztratív akadályt és többletköltséget teremt: olyan adóapparátust kell foglalkoztatniuk, amely képes megbirkózni a sokféle számítási módszerrel" - hangsúlyozza Kovács László. A nagyobb cégek évente átlagban kétmillió eurót költenek erre. Ám az egységes adóalap-számítás a kisvállalatoknál arányosan még nagyobb megtakarítást hozna; ma még sok kis- és középvállalat nem merészkedik túl az adott tagállam határain. Az ügyviteli költségek csökkentésével és az adminisztratív korlátok felszámolásával nőne a vállalatok versenyképessége, ez gyorsítaná a növekedést, és kedvezően hatna a munkahelyteremtésre is.

A tiltakozók kimaradnak. S hogy miért keltett az ötlet feltűnést? Miközben az üzleti világ támogatja, néhány tagállam (Nagy-Britannia, Írország, Észtország) határozottan ellenzi a javaslatot, és van, aki vonakodik (Szlovákia). Mindez azért lényeges, mert az EU fő döntéshozó szervében, a tanácsban egyhangú döntéssel kellene jóváhagyni a javaslatot. "Ha körülbelül húsz tagország támogatja az elképzelést, miért ne alkalmazhatnánk az úgynevezett megerősített együttműködési formát? Erre már most is van példa, hiszen nem mindegyik tagállam vezette be az eurót, és a schengeni térségnek sem tagja mindenki" - érvel az adó- és vámügyi EU-biztos. Szerinte így a rendszer jóváhagyása sem ütközne akadályba, hiszen aki akar, kimaradhatna belőle. A megerősített együttműködés lényege, hogy nyitva hagyja az ajtót a később csatlakozni szándékozók előtt.

A versenyképesség akadályai. Európa rosszul áll a versenyképesség terén. "A bizottsági vitában néhány kollégám azt mondta, hogy a mostani javaslat beavatkozás lenne a tagállamok adószuverenitásába. De mivel én nem kötelező jelleggel gondoltam, nem lenne beavatkozás. És hozzátettem: számomra ez a gondolkodásmód magyarázza, hogy 2000 óta csak messzebb kerültünk az úgynevezett lisszaboni céloktól (2010-re Európa legyen a világ legversenyképesebb térsége)." Kovács úgy véli, hogy el kell távolítani minden olyan adóakadályt, amely megnehezíti az EU egységes belső piacának működését.

Káosz és regisztrációs adó. Jó példa az egységes piacon meglévő akadályokra a gépjárműadózás is. Autóvásárlásnál kilenc tagállamban nincs regisztrációs adó, tizenhatban van, de az összege ott is száz eurótól tizenhatezer euróig terjed (Magyarország a középmezőnybe tartozik). Az autógyáraknak tehát úgy kell egy gépkocsi adózás előtti árát megszabniuk, hogy eladható legyen bármely tagországban. Más szóval, az európai autóipar semmit sem élvez az unió 450 milliós egységes piacából, szemben például az amerikai vagy a japán autógyárakkal. "Sok panaszos levelet kapok amiatt is, hogy egy külföldön dolgozó magyar állampolgár a kinti béréből helyben vesz autót, kifizeti a regisztrációs adót, majd amikor idehaza magyar rendszámot kér, újra kifizettetik vele az adót" - teszi hozzá Kovács László. Szerinte a regisztrációs adót el kellene törölni, és fokozatosan beépíteni az éves üzemben tartási adóba (Magyarországon a súlyadóba); persze nem egy összegben, hanem tíz-tizenkét év alatt kifizetve.

Vége a csodavárásnak. Az EU-biztos a magyarországi gondolkodásmódban egyelőre nem érez elmozdulást. "Aki csodát várt az uniós tagságtól, most csalódott. Hiába mondta minden felelős politikus: nem kell arra számítani, hogy hetek alatt ugrásszerűen megnő az életszínvonal." De vannak máris érezhető változások: megnőtt Magyarország érdekérvényesítési képessége, súlya a világban. A tagság első, csonka évét sikerült pozitív pénzügyi egyenleggel zárni. Kovács szerint ha az emberek nem többes szám harmadik, hanem első személyben beszélnének az EU-ról, azt jelezné, hogy megértették: az egész európai integrációnak róluk kell szólnia, értük kell működnie, átéreznék, hogy az Európai Unió nem Brüsszel, hanem a huszonöt tagország, a 450 millió állampolgár, köztük a tízmillió magyar.

Kovács adóharmonizációt javasol