A tanácskozáson két kutatás eredményeit mutatták be Kreatív ipar és a kulturális szegénység címmel. Ezek megállapították, hogy napjaink társadalmában és gazdaságában a kreativitás jelentős versenyképességi tényező, ugyanakkor a kulturális szegénység konzerválja a társadalom megosztottságát, vagyis rontja a versenyképességet.

Az után, hogy az Európai Unióban elkészítette a maga kutatását, a Magyar Szabadalmi Hivatal itthon is felmérte, mekkora súlyuk van az ország gazdaságában az úgynevezett szerzői jogi alapú ágazatoknak. Idetartozik minden olyan tevékenység, amely kulturális művek (irodalmi, képzőművészeti alkotások, zeneművek, filmek, fotók, rádió- és tévéműsorok, számítástechnikai szoftverek) előállításával kapcsolatos (ezek az elsődleges szerzői jogi ágazatok), illetve minden, ami ezekhez kisebb vagy nagyobb mértékben kapcsolódik (például rádiókészülék-gyártás, hangszerek kereskedelme, reklámkészítés, napilapok postai továbbítása).

A szerzői jogi alapú ágazatok gazdasági súlya Magyarországon című kutatás előzetes eredményeit a konferencián Bendzsel Miklós, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke ismertette. E szerint a szerzői jogi alapú ágazatok 2002-ben a hazai GDP 6,67 százalékát, 987 milliárd forintot adták (összehasonlításként: az építőipar 5,32 százalékot, az élelmiszeripar 3,55 százalékot). Ezekben az ágazatokban az öszszes foglalkoztatott 7,1 százalékát, 278 ezer embert foglalkoztattak. Nemzetközi összehasonlításban viszonylag jól állunk: az elsődleges szerzői jogi ágazatok tekintetében az ötödik helyhez elegendő 3,96 százalékos eredménnyel meghaladjuk az EU átlagát, csupán Nagy-Britannia, az Egyesült Államok, Svédország és Hollandia van előttünk.

A kutatás másik része a kulturális szegénységre vonatkozott. A szegénység jellemzői: a magaskultúrához való hozzáférés hiánya, illetve a közösség által fontosnak tartott, a konfliktusok, problémák megoldásához is szükséges értékek, kulturális elemek hiánya.

Az eredmények szerint a kulturális szegénység kialakulásának oka lehet a kulturális fejlődést nem eléggé fontosnak ítélő család, a stabil kulturális értékek és minták hiánya, a közösségek, hagyományok helyett az individualizmust előtérbe helyező társadalom, a közösségi terek, a kulturális infrastruktúra (művelődési házak, iskolák, könyvtárak stb.) elégtelensége vagy hiánya. További ok lehet a pénztelenség, de ez nem mindig egyértelmű: találtak olyan gazdaságilag szegénynek számító települést, ahol az átlagosnál sokkal nagyobb volt a könyvtárhasználók aránya.

A kutatás szerint az oktatás is felelős lehet a kulturális szegénységért, mert egyrészt a jelenlegi rendszer kontraszelektál (a kulturálisan hátrányos helyzetből érkezők hátrányait nemhogy lefaragná, inkább még nagyobb szakadékot képez), másrészt a kreatív, képességfejlesztő, kultúrával foglalkozó tárgyak egyre jobban kiszorulnak.

Vagyis a kutatók szerint egy olyan társadalomban, amelyben fontosak a kulturális értékek, a közösségek összetartók, és mindenki hozzájuthat a kulturális javakhoz, a megfelelő oktatáshoz, sokkal több lesz a kreatív ember, mert az egyéni kreativitást nagyban befolyásolja a körülvevő kulturális közeg és a társadalom. A sok kreatív polgárt "kinevelő" országok gazdasága pedig jelentősen profitál a kreativitásból. Csak egy példa, amelyet a kulturális miniszter idézett beszédében: Losonczi Áron, az új építészeti alapanyag, az üvegbeton feltalálója elmondta, hogy az ötlet egy művészeti alkotótáborban fogant meg benne.