Városrészeket képes megbénítani
A hidat egyenes tengellyel tervezték meg. A forgalmat Óbuda központján át a Bécsi, a Vörösvári és a Szentendrei útra is levezették, ennek sok épület esett áldozatul, az akkor még beépítetlen pesti oldalon ilyen gond nem merült fel. A Margit-szigetet 130 méterrel kellett meghosszabbítani, hogy a lehajtókat megépíthessék.
A híd általános terveit Széchy Károly készítette el, az acélszerkezeti részlettervek a MÁVAG irodájából kerültek ki. Az óbudai-szigeti vasbeton kerethidat és a Margit-szigeti műtárgyat Sávoly Pál tervezte. Utóbbi 90 méter hosszú, az egész rendszer 928 méteres, a felhajtókkal több mint két kilométer. A hidat 27,60 méter szélesre tervezték, kétszer két közúti, két villamossávval és gyalogosjárdával.
Az építkezést 1939-ben kezdték. Az acélszerkezetekből Buda felől három nyílás és egy 20 méteres konzolos szakasz teljes szélességben meg is épült, de a munka 1943-ban a háború miatt leállt. 1948-ban folytatták a munkát, de csak két főtartó készült el pályával, villamossínekkel és járdákkal. A szerelést ekkor is a MÁVAG végezte, Magyarországon először konzolos szabadszereléssel. A hídon mozgó 30 tonnás forgódaru emelte be a főtartók 12 méter hosszú elemeit. A szerelést Perényi Miklós vezette, a hidat 1950. november 7-én adták át.
A keskeny szerkezet egyre kevésbé felelt meg a forgalmi igényeknek, ezért az 1970-es években elhatározták kiszélesítését. Ekkor már kétszer három közúti sávot terveztek. A két középső régi főtartó a villamospályát hordja, a közúti hidak egy-egy különálló, két főtartós szerkezeten nyugszanak. A teljes szélesség 35,3 méter lett, a híd a korábbi pillérekre támaszkodik.
Az átépítés 1980-84 között folyt, a munkát négy ütemben végezték el, az elkészült hídrészeket folyamatosan forgalomba helyezték, az utolsó zárótag 1983. szeptember 27-én került a helyére. Egyidejűleg korszerűsítették a Flórián teret, ahol két kétsávos közúti felüljáró és nagy aluljárórendszer épült. A munka mintegy 8 milliárd forintba került, az egész együttest 1984. november 5-én adták át. Az Árpád híd a főváros legnagyobb kapacitású dunai átkelője lett.
Erre szükség is van, mert ma az Árpád híd az egész ország egyik legforgalmasabb útja - ha nem éppen a legforgalmasabb -, naponta 120 ezer autó használja. Állandóan csúcsra van járatva, emiatt egyetlen kis koccanás vagy egy meghibásodott autó miatt egész városrészek közlekedése bénulhat meg. Jelentősen tehermentesítené egy északi híd, de az M0-ás átkelője is évek óta késik, az Aquincumi híd megépítésére pedig valószínűleg csak a beláthatatlan jövőben lesz lehetőség. Így az Árpádnak továbbra is állnia kell a hatalmas forgalmat.
