Több húsipari szakember szerint hibát követ el az országos főállatorvos, amikor nem hozza nyilvánosságra annak a szabolcsi húsfeldolgozónak a nevét, amelyikbe jutott a bajor húsfeldolgozó elhíresült vágóhídi melléktermékéből. Mindez oda vezetett ugyanis, hogy a baromfifogyasztás visszaesése mellett a többi hazai húskészítmény fogyasztása is csökken.

Rózsavölgyi János, több, húsfeldolgozással, nagy- és kiskereskedelemmel foglalkozó vállalkozás tulajdonosa lapunknak elmondta: becslése szerint 20-35 százalékkal esett vissza a baromfihús, illetve a sertés- és marhahúskészítmények vásárlása. A köz- és iskolai étkeztetés felelősei sem rendelnek cégeitől húsokat, húskészítményeket. A visszaesés szemléltetéséül elmondta, hogy egy húspult napi forgalma vállalkozásainál a korábbi 300 ezer forintról 180 ezer forintra esett. Megtudtuk azt is, hogy a tőkehúsból sem vásárolnak többet, ellenben a tészta egyre jobban fogy.

Remény Ervin, a Vállalkozó Húsiparosok és Húskereskedők Szövetségének (Húscéh) ügyvezető alelnöke e heti sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a magyar fogyasztók több évtizedes bizalma rendült meg. A szakemberek sem értik, hogyan lehet büntetlenül az országba hozni emberi fogyasztásra alkalmatlan termékeket, és ezeket különböző készítményekbe keverni. Az ügyvezető szerint elképzelhetetlen, hogyan nem tűnt fel senkinek ezer tonna, ötvenkamionnyi húsnyesedék, húspép behozatala az országba.

A feldolgozók képviselői szerint az állat-egészségügyi hatóság dolga lenne nyilvánosságra hozni a kérdéses cég nevét, amely az emberi fogyasztásra alkalmatlan alapanyagot termékeiben felhasználta. Remény Ervin úgy véli, hogy a vásárlóknak is óvatosabban kellene eljárniuk a kilónként 200 forint körüli áron árusított készítményekkel. Egyetlen vásárló sem gondolhatja komolyan - teszi hozzá -, hogy 200 forintos kilónkénti áron minőségi virslit vagy párizsit kaphat, amikor egy kiló virslibe való hús ára 400 forint körül mozog, míg a különböző nyesedékhúsokból, esetleg bőrkéből és baromficsontról levakart pépből készült áru alapanyaga 70-100 forint.

Remény Ervin szerint a hazai húspiac ötödét a feketegazdaság adja. Ez durva becslés szerint évente mintegy 10-20 milliárd forintos áfakiesést jelent. Elhangzott, hogy például Szlovákiában jelenleg 1,47 euró egy kiló jobb minőségű sertéshús feldolgozói ára. Magyarországon ugyanez 1,43 euró, a szlovák sertéshús, alapanyagként, kilónként mégis 525-530 forintért kerül az üzletekbe, míg a magyar hús 580 forint. A kettő közötti különbség az áfa, ugyanis ezt az ügyeskedők nem fizetik be.

A hamisítók és minőségrontók addig nyugton folytathatják tevékenységüket, míg nem módosítják az élelmiszergyártás szabályozását. Marosi József, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület mezőgazdasági bizottságának elnöke addig is azt tanácsolta a fogyasztóknak: olyan márkázott terméket vásároljanak, amelyen azonosítható a gyártó is, így védhetik legjobban magukat a silány minőségű termékektől.

- Az elmúlt napokban megtízszereződött az almaecet iránti kereslet. Binder Edit, a terméket gyártó Buszesz Rt. kereskedelmi

igazgatóhelyettese a Népszabadságnak elmondta: az állattartók ismerik az almaecet stresszoldó hatását.

Mivel a kannás kiszerelésű ecetet vásárolják, Binder Edit véleménye szerint a baromfi-influenza esetleges terjedése miatt ólakba

kényszerített szárnyasok ivóvizébe adagolják e biológiailag aktív

anyagot, az állatokat ezzel

nyugtatva.