A francia nép május 29-i döntése az európai projekttel kapcsolatos súlyos bizalmi válság jele volt. Egy olyan válságé, amely egész földrészünket sújtja. Annak érdekében, hogy megoldást találjunk rá, ismét vissza kell térnünk az európai szellemiséghez, és erőt kell gyűjtenünk egy új impulzushoz. Mert Európa - hacsak nem mond le sorsa irányításáról - nem állhat meg akkor, amikor a világ többi része éppen nagyobb sebességre vált.

Meggyőződésem, azzal, hogy a franciák nemmel szavaztak az alkotmányos szerződésre, nem akarták megtagadni fél évszázados európai elkötelezettségüket. Egy olyan Európa iránti nemtetszésüket és félelmüket fejezték ki, amely nem képes megnyugtatni őket jelen helyzetükkel kapcsolatban, sem pedig megerősíteni a jövőbe vetett bizalmukat.

Választ adunk majd elvárásaikra úgy, hogy ismét határozottan kijelöljük Európa útját, egy erős, előnyeit értékelni és megsokszorozni tudó, fiatalságának új lehetőségeket feltárni képes Európáét. A fejlődés és a foglalkoztatás Európájáét, amely megerősít és megvéd bennünket.

Európa a génjeiben hordozza háborúink és békéink történelmét, a szabadságért és a társadalmi fejlődésért folytatott harcainkat. Modellje a szociális piacgazdaság. Szerződésében a szabadság és a szolidaritás ötvözése, a közérdekért felelős közszféra hatalma szerepel. Társadalmi tervének középpontjában az emberi méltóság áll. Ha feladjuk ezt az ideált, az európai örökséget áruljuk el. Ezért Franciaország soha nem fogadja el Európa leszűkítését egyszerű szabad kereskedelmi zónára. Ezért kell ismét útjára indítanunk a szolidaritás elvén alapuló, politikai és szociális Európa tervét.

Országainknak jelentős gazdasági és társadalmi kihívásokkal kell szembenézniük: a fejlődés lelassulásával, a nemzetközi konkurencia erősödésével, a demográfiai kihívásokkal, a klímaváltozással és a drága nyersolajjal, a migrációs nyomás erősödésével. A magunkba zárkózás illúziója és a globalizáció iránti teljes nyitottság mámora között az egyesült és összetartó Európa képezi azt a keretet, amelyen belül cselekednünk kell. Európa biztosítja számunkra azt a kritikus tömeget, amelyre szükség van a világ óriásaival szemben. Az európai lakosok tőle várják a választ az őket közvetlenül érintő kihívásokra. Ragadjuk meg az elkövetkező három európai csúcstalálkozó által felkínált lehetőségeket, hogy ismét fellendítsük - szervezett módon - az európai tervet.

Holnap az unió állam- és kormányfői Hampton Courtban találkoznak. Célunk egyszerű: visszaadni Európának azt a lendületet és kötelezettségvállalási készséget, amelyek az erejét képezik. Kontinensünknek minden eszköze megvan ahhoz, hogy a világgazdaságban az elsők között legyen.

Ám a nemzetközi konkurenciával szemben vészhelyzet áll fenn. Európának meg kell erősödnie az innováció és a kutatás terén, amely a jövő versenyképességének és munkahelyeinek záloga. Németország és Franciaország nagyszabású tervek megvalósítását kezdte meg olyan, a jövőt hirdető területeken, mint amilyen a biotechnológia, az információtechnológia és a nanotechnológia. Javaslom, hogy ezt az eljárást terjesszük ki egész Európára.

Ahhoz, hogy ez sikerüljön, fel kell szabadítanunk a szükséges eszközöket: legelőször a tagállamok és a közösségi költségvetés által nyújtottakat. De szükségünk van újabb mozgástérre is. Franciaország javasolja az Európai Beruházási Bank beavatkozását a közösségi kutatási kapacitás megduplázása érdekében. Hozzunk így létre olyan, tízmilliárd eurós pénzügyi alapot, amely 2013-ig az állami és a magánszféra társfinanszírozásának emelő hatása következtében további harmincmilliárd euró befektetését tenné lehetővé a kutatási és innovációs projektek terén.

A globalizáció társadalmi hatásaira határozottabb választ kell adnunk. Amikor egyes nagyvállalatok kizárólag a rövid távú pénzügyi jövedelmezőség érdekében dolgozzák ki világszintű stratégiájukat, és amikor olyan döntést hoznak, például az áttelepítéssel kapcsolatosan, amely az egész unió területén kihat a foglalkoztatási viszonyokra, erősebbek vagyunk, ha együtt reagálunk. Ezért akarta Franciaország, hogy az ilyen helyzetekben az Európai Bizottság kezdeményezzen európai egyeztetést, és alkalmazza a Barroso elnök által bemutatott "átfogó kiigazítási alap" elvét.

Az előttünk álló időszak a drága nyersolajé, amelyet követ majd a nyersolaj utáni időszak. S ez a bolygó felmelegedése ellen folytatott harc időszaka is. A kiotói jegyzőkönyv megvalósításán túl az uniónak egyesítenie kell erőit, hogy megtervezze életmódunk és termelési módszereink szükségszerű forradalmát. Ez pedig energiaellátásunk változatossá és biztonságossá tételét, modernizálását feltételezi. Továbbá komoly változást a közlekedés, az ipari termelés, a lakóhelyek és az urbanisztika terén. Ez nagy ívű, mozgósító erejű európai terv, amelynek prioritást kell élveznie a kutatás területén kifejtett erőfeszítéseinknek, városfejlesztési és adópolitikánknak köszönhetően. Ezekről a kihívásokról Franciaország a jövő év elején mutat majd be egy memorandumot partnereinek.

A nemzetközi kereskedelem fejlődése, ha jól van megszervezve, hasznos gazdaságainkra nézve. Európának meg kell védenie érdekeit a Kereskedelmi Világszervezetnél. A közös agrárpolitika (KAP) reformjával az unió - amely már most is a világ első számú importőre a fejlődő országokból érkező agrártermékeket illetően - nyilvánvalóvá tette, hogy akarja a sikert. Most eljött annak is az ideje, hogy partnerei szintén hasonló javaslatokat tegyenek az egyensúly és a kölcsönösség szellemében, mind az agrárium, mind az ipar és a szolgáltatások terén.

A világnak szembe kell néznie a rá nehezedő migrációs nyomás erősödésével is. Európa a tűzvonalban van, jó példa erre Ceuta és Melilla, Lampedusa vagy Mayotte. Európának egy a biztonságot és a fejlődést magában foglaló, az emberi méltóságot tiszteletben tartó általános látásmódra kell alapoznia erre adott válaszát.

Ennek feltétele az unió határellenőrzésének megerősítése és az illegális bevándorlók visszatérését biztosító hatékony toloncegyezmények megkötése. De ez a válasz nem elegendő. A jelenlegi helyzet annak tudható be, hogy a gazdag és a szegény országok közötti szakadék egyre nő és egyre sokkolóbb, mivel a menekülők otthon maradnának, ha biztosítva lennének a megfelelő életfeltételek. Ezért, Franciaország kezdeményezésére, Európa jelentősen emeli majd a fejlődésre szánt támogatását. Most kell kidolgoznia a szubszaharai és észak-afrikai országokkal együtt az összehangolt megközelítést, a megosztott felelősség szellemében. Rendeljünk a közös fejlesztési tervekhez olyan eszközöket, amelyek biztosítják a sikert, például európai szintű innovatív finanszírozási formák felhasználásával.

A második találkozó a decemberi Európai Tanács. Az unió működésével kapcsolatos bizalom helyreállítása érdekében megállapodásra kell jutnunk a 2007-2013-as időszakra vonatkozó európai költségvetésről. A tét Európa újraegyesítése. Sikerre juthatunk decemberben, ha mindenki a szolidaritás és a felelősség szellemében jár el. Franciaország már nagymértékben kivette részét a záróegyezmény kidolgozásából, amelynek tiszteletben kell tartania a létező vállalásokat.

A nizzai szerződés hajtóereje nem elég erős ahhoz, hogy magával ragadja a huszonöt országból álló Európát. Senki sem tagadhatja, hogy demokratikusabb, hatékonyabb és átláthatóbb intézményekre van szükségünk.

Az osztrák elnökség alatt az unió összes tagállamában öszszegzést készítünk majd az európai alkotmány ratifikációs folyamatának állapotáról. Franciaország partnereivel együtt - elsősorban az új német kormánnyal - szeretné előkészíteni ezt a találkozót. Ezzel párhuzamosan gondolkodhatnánk az intézmények működésének javításán, a létező szerződések alapján, nevezetesen az unió gazdasági kormányzása, belbiztonsága, külpolitikája és védelme területén.

Ugyanilyen szellemben, ha Franciaország nem fogadja el a direktórium ötletét - hiszen az uniónak szüksége van mindenkire, és mindenkit tisztelnie kell -, úgy gondolom, mindenképpen biztosítani kell az egymással együttműködni kívánó országok számára, hogy együttműködjenek a közös politikákon túl is. Ezek az élenjáró csoportok, amelyekkel kapcsolatban már 2002-től kezdve javaslatokat nyújtottam be, azon országok közreműködésével alakulhatnának ki, amelyek így döntöttek, és rendelkeznek a szükséges eszközökkel. E csoportok nyitottak maradhatnának mindazon államok felé, amelyek készek csatlakozni hozzájuk. Ezt tettük a közös valutával, a személyek szabad utazásával a schengeni térségben, illetve bizonyos védelmi kezdeményezésekkel kapcsolatban is. Ebben a perspektívában az euróövezet tagjai elmélyíthetnék politikai, gazdasági és szociális integrációjukat.

Fejlődése során Európa történelmét a leküzdött válságok sorozata jellemzi. Európa még egyszer megmutatja majd e képességét, értékeihez és szociális modelljéhez hűen. Azaz saját erejének összefogásával, nemzetei, népei és kultúrái sokszínűségének tiszteletben tartásával. Ez az az alkotás, amelyhez Franciaország - partnereivel együtt - teljes hozzájárulását szeretné adni.