Bozóki András miniszter keményen fogalmazott: ma már természetes, hogy nem sajátíthatja ki a baloldaliságot az, aki valamikor a kádári állampárt tagja volt, és a demokratikus baloldal nem tekinthet példaképül azokra, akik a kommunista diktatúrát önként szolgálták, és ugyanilyen természetes, hogy a demokratikus jobboldal sem vállalhat közösséget antidemokratikus elődeivel. Idézet Kuncze Gábortól: "1956 csatáit újravívni 2005-ben szánalmas és értelmetlen próbálkozás, 2005 csatáit 1956-hoz mérni viszont erkölcsi kötelesség".

A "csatákat" azonban a szocialisták rendezvényein ismét újravívták - Bozóki beszédét füttykoncert kísérte, másokat bekiabálások zavartak meg, és több rendezvényen feltűntek a "Vádolunk..." feliratú táblák. A Fidesz vezérpolitikusai, miközben tartalmilag számos megállapításuk rímelt politikai ellenfelük szövegére, nem felejtették el hallgatóságukat arra emlékeztetni, hogy "a forradalom leverőinek örökösei nem ünnepelhetnek szívből velünk". Orbán Viktor népes hallgatósága előtt úgy beszélt '56-ról, hogy minden szava a jelenről is szólt, s - ha áttételesen is - odáig ment, hogy politikai kalandorként aposztrofálta a jelenlegi miniszterelnököt. Az ellenzék szónokai közül egyedül Dávid Ibolya, az MDF elnöke bízott abban, hogy jövőre az 50. évforduló lezárja a különállás korszakát. Mert - vélte beszédében - a nemzet köteles megbékélni.

Az operaházi ünnepségen Gyurcsány Ferenc szokatlanul rövid megemlékezést tartott. Szomorúan és értetlenül áll az előtt - mondotta a miniszterelnök -, hogy ma, amikor a szabadság és a függetlenség közöttünk van már, némelyek pártgyűlésre, ellentétek szítására, kirekesztésre használják a nemzeti ünnepet. Ezért a sok szó helyett - a hősök emlékére - egyperces néma tiszteletadásra kérte hallgatóságát.

301-es parcella: meghitt pillanat - ebbõl kevés volt az ünnepen, aktuálpolitikából annál több