Abbasz az elmúlt napokban hat országot látogatott meg, miközben otthon belpolitikai válság várja, és az Izraellel való kapcsolat is mélypontra került. (Az októberre tervezett, de elmaradt Saron-Abbasz találkozót épp Bush kérte a palesztin elnöktől, hogy aztán Washingtonban "legyen miről beszámolnia".)

Abbasz azt várja az Egyesült Államoktól, gyakoroljon nyomást Izraelre, hogy fagyassza be az építkezéseket Ciszjordániában, és állítsa le a biztonsági kerítés felhúzását. Abbasz reméli, hogy Washington meggyőzi Izraelt: nyissa meg a gázai határátkelőket, a vízi és légi határokat, melyeket még az izraeli hadsereg felügyel. Két hónappal Izrael gázai kivonulása után azonban, nem valószínű, hogy Bush elsősorban a zsidó államra gyakorolna nyomást. Az amerikai elnök inkább Abbaszt fogja arra ösztökélni, hogy még a januári választások előtt kezdje meg legalább a Fatah fegyveres szervezeteinek leszerelését, mielőtt a Hamasszal próbálná meg ugyanezt. Bush - ahogy az izraeli vezetés is - ellenzi a Hamasz részvételét a választásokon, de - ellentétben Izraellel - elvet bármiféle beavatkozást a palesztin belügyekbe. Bush annyit érhet el, hogy ráveszi Izraelt, engedjen muníciót Gázába a palesztin hatóság részére.

Abbasz szeretné elérni, hogy Washington közreműködésével Izrael térjen vissza az "útiterv" rendezési koncepcióhoz. A palesztin elnök azzal érvel: Izrael egyoldalú lépései épp az ő ellenségeit, a szélsőségeseket erősítik meg. A Fehér Ház szerint azonban a palesztin hatóság nem tesz meg mindent az erőszak megszüntetéséért. - A palesztin hatóságnak ki kell érdemelnie a szomszédai bizalmát azáltal, hogy harcba száll a terrorizmussal - mondta Bush a találkozó után. Meglepő fordulatok a találkozó után sem várhatók egyik oldal álláspontjában sem.

Abbasz és Bush találkozója a Fehér Házban