A C-Pulse nevű szerkezet a mellkasba helyezhető, de nem érintkezik közvetlenül a vérárammal, s ez számos előnnyel jár. Az ausztrál kutatók által megálmodott készülék "szíve" egy poliuretán anyagból készült ballon. Húsz ezredmásodperccel minden egyes szívdobbanás után ez a ballon is fölfúvódik a beteg ember mellkasában, összeszorítja kissé az aortát, így segít a szív bal kamrájából az artériába pumpálni a vért. Ezzel az egyszerű módszerrel növeli meg a szív teljesítményét. A húsz ezredmásodperc késésnek fontos szerepe van: ezalatt a szívbillentyűknek marad idejük visszazáródni, megakadályozva, hogy a vér visszaáramoljon a bal szívkamrába. Miután a friss vér az artériába került, a ballon leereszt, s az így keletkező ellennyomás segít a beteg szívnek könnyebben kinyomni a vért a következő szívdobbanásnál. Húsz ezredmásodperc múlva a ballon megint felfúvódik, és a ciklus újra és újra megismétlődik.

A szív felszínére beültetett érzékelők eközben folyamatosan ellenőrzik a szerv működését, és az adatokat egy testen kívüli kis táskában lévő processzornak továbbítják. E processzor irányítja a ballont, utasítja, mikor fúvódjon föl egy külső pumpa szolgáltatta levegőt felhasználva, illetve mikor eresszen le. A C-Pulse újratölthető elemekkel működik, de hálózatra is csatlakoztatható.

A jelenleg létező mesterséges szívpumpáknak két fő típusa van. Az egyik csoportba azok az önálló mechanikus műszívek tartoznak, amelyeket a sebészek a beteg eredeti szívének helyére ültetnek be. Az első ilyen teljes műszívet, az AbioCor nevű szerkezetet 2001-ben helyezték be amerikai orvosok egy férfi mellkasába. A másik csoportot azok a pumpák alkotják, amelyeket az aortába csatlakoztatják. Ezek csupán segítik a szív működését. Ám mindkét megoldás során a szerkezet közvetlenül a véráramba kapcsolódik, így nagyon nagy a kockázata a vérrögök kialakulásának.

A C-Pulse felfúvódó ballonját viszont egy poliészter burkolat tartja, amelyet a véredény köré varrnak, és az egész pumpa simulékonyan követi az aorta kontúrját. A rendszer nincs bekötve a véráramba, csupán az aorta összenyomásával pumpálja a vért. A kutatók azt remélik, ezzel a technológiával talán elkerülhetők a fenti veszélyes szövődmények.

A C-Pulse prototípusát az orvosok 2004 novemberében hat szívkoszorúér bypass műtéten átesett önként jelentkezőn próbálták ki rövid ideig. A húsz perces kísérlet biztató eredményt hozott: a mesterséges szívpumpa hatására a betegek bal szívkoszorúerében 67 százalékkal megnőtt a véráramlás. 2005 májusában az új-zélandi Auckland kórházának sebészei beültették a C-Pulse készüléket egy 56 éves beteg mellkasába. A mindössze két és fél órás operáció sikeres volt, a beteget kilencnapi kórházi tartózkodás után haza is engedték, egy hónap múlva leletei reményre adtak okot. A kórház legújabb közleménye szerint azonban a férfi állapota sajnos rosszabbra fordult, egy fertőzés jutott be az implantátummal, ezért az orvosok új műtéttel eltávolították a szerkezetet.

A kutatók szerint éppen a fertőzések jelenthetik a leggyakoribb szövődményt az ilyen készülékek beültetésénél. A C-Pulse egyik nagy előnye azonban az, hogy viszonylag könnyen le lehet kapcsolni a szívről.

A közeljövőben Auckland városi kórházában valószínűleg öt emberen végeznek majd ilyen beültetést. A szakemberek szerint a C-Pulse pumpát később azoknál lehet majd sikerrel alkalmazni, akik nem szenvednek olyan súlyos szívelégtelenségben, hogy érdemes volna vállalniuk egy transzplantáció, vagy egy teljes műszív beültetésének kockázatát. Olyan mindennapi tüneteik miatt azonban, mint a végletes fáradékonyság, nem élhetnek teljes értékű életet.

A C-Pulse nem teljesen új megoldás a szívelégtelenség kezelésére - emeli ki lapunknak Thomka István szívsebész főorvos. Az eszköz kétségtelen előnyének tűnik, hogy nem érintkezik a vérrel. Aortán kívüli helyzete azonban nehezítheti, vagy lehetetlenné is teheti az alkalmazását azokban az esetekben, amikor az érfal az idős kori érelmeszesedés miatt elveszíti a rugalmasságát. A szívelégtelenséghez gyakran társul ritmuszavar is. Ilyenkor az EKG által vezérelt ballon is "aritmiásan" működik, és ez jelentősen ronthatja a ballon hatásfokát, mely más tekintetben sem biztos, hogy felveheti a versenyt az érbe helyezett ballonpumpákkal. A C-Pulse biztonságosságát egyébként is még kevés betegen vizsgálták, a végleges hatékonyságot csak a további eredmények igazolhatják - húzta alá a magyar szakember.

A fő kérdés: jár-e akkora előnnyel a C-Pulse használata, hogy megérje beültetéséhez felnyitni a mellkast, figyelembe véve az ezzel járó veszélyeket.

Újfajta ballonpumpa