Választási nyereség a postán
- Kampányeszközként szerepelt az előző országgyűlési választások idején a Magyar Posta. Hogy állnak most a politikával, illetve a pártokkal?
- A posta állami pénz nélkül működik, és nem politikai tényező. Ha szándékai ellenére időszakosan mégis belekeveredik a pártok közti torzsalkodásba, az független a kampányidőszakoktól. Ez utóbbiakat egyébként a társaság üzleti érdekei mentén bevételeink növelésére módot adó piaci lehetőségnek tekintjük. Ezért az országgyűlési választások idejére már valamennyi parlamenti párttal megkötöttük a választási együttműködési megállapodást. Emellett a parlamenten kívüli erőket is megkerestük. A politizálás már nem a mi dolgunk.
- Az üzleti érdekekkel magyarázható az is, hogy 2002-ben elszámolási vitába keveredtek a választásokat akkor éppen elvesztő, jelenlegi legnagyobb ellenzéki párttal?
- Az a vita akkor 110 millió forintról szólt. Illetve arról, hogy a posta a Fidesz 3,6 millió címet tartalmazó címlistája alapján valamivel több mint húszezer kampánylevelet nem tudott kézbesíteni. Mi úgy láttuk: az egyetemes szolgáltatások szabályai egy külső címlista alapján elfogadhatóvá tesznek ennyi kézbesíthetetlen küldeményt. Ezzel az elsőfokú bíróság is egyetértett. A másodfokon eljáró ítélőtábla viszont nem. Így döntése szerint a Fidesznek végül csupán 55 millió forintot kellett kifizetnie a teljes összegből.
- Mit gondol, jövőre elkerülik a hasonló kínos intermezzókat?
- Drága lecke volt, de tanultunk az esetből. Az új szerződéseinkben már nincs kibúvó. Teljesen egyértelmű, hogy kinek, mikor és miért kell fizetnie. És persze a nemfizetés esetére is megvannak a megfelelő szankciók.
- Ha az ajtón még nem is kopogtat, közeledik a postai piac megnyitása. Felkészültek erre?
- A postai piac megnyitásának eszmei időpontja 2009 januárja. Egyáltalán nem biztos azonban, hogy a liberalizációra ekkor valóban sor kerül. Miközben ugyanis a svédek már nyitottak, az angolok pedig januárban követik a példát, az olasz és a francia posta nem pártolja az ügyet. Emellett én sem vagyok nagy harcosa a gyors piacnyitásnak, mert tudom, hogy mennyire sebezhetőek vagyunk. Gyengeségünk egyik oka, hogy nem készült olyan szabályozás, amely megoldással szolgálna a piac újraosztására. Holott, azt hiszem, nem járná, hogy a kialakulatlan feltételrendszer miatt a Magyar Postának vissza kellene vonulnia Ormánságba vagy a Viharsarokba. A pénzintézetek számlaleveleit és előnyös feldolgozási költségek mellett kézbesíthető küldeményeit új csapatok vinnék.
- A közelgő változást jelzi, hogy az osztrák posta éppen a napokban vásárolta meg a címzetlen küldemények kézbesítésében piacvezető magyar céget. Hogyan tudják megvédeni a postát az eredményes üzletágakban szerencsét próbáló versenytársaktól?
- Ha nem tennénk semmit, a termékfejlesztés, a konkurenciafigyelés, a költséghatékonyság javítása, a versenyképes kereskedelmi feltételek kialakítása nélkül a posta menthetetlenül úgy járna, mint a MÁV. A tulajdonos Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. azonban májusban elfogadta a posta ötéves stratégiáját, amely megteremtette a feltételeket a legfontosabb lépések végrehajtásához. Az elmúlt időszak eredményeire visszatekintve pedig elmondható: 2002 a válságkezelés, 2003 az alaptevékenység eredményessé tétele, 2004 az üzleti struktúra átalakítása, 2005 az európai minőség megteremtése jegyében telt, illetve telik, a következő év pedig az értékesítés éve lesz.
- Nem hiszem, hogy amikor értékesítésről beszél, ugyanarra gondol, mint azok az országgyűlési képviselők, akik a posta most éppen 2006-ra prognosztizált privatizációját emlegetik. Vagy igen?
- Ez az értékesítés nem az az értékesítés. A posta ötéves stratégiájában a privatizáció szó még jelzős szerkezetben sem szerepel. A következő év stratégiájának középpontjában nem a társaság eladása, hanem szolgáltatásai szélesebb körben való elterjesztése áll. Vagyis például hogy a posta pénzforgalmi tevékenysége ne merüljön ki forrásgyűjtő feladatok ellátásában, hanem komplex pénzintézeti munkában teljesedjen ki. Vagy hogy a hatalmas logisztikai üzletágunk a jelenlegi hat százaléknál nagyobb mértékben járuljon hozzá a posta árbevételéhez.
- Említette az európai minőséget. Számos kistelepülésen mégis éppen a postahivatalok bezárása, a mobil posták beindítása miatt támadják a társaságot. Sok helyen állnak perben, haragban?
- Eddig 946 településen indult be a mobilposta-szolgáltatás. Egyes híresztelések szerint 911 településen ellenzik a változást. Hozzánk azonban az első fél évben összesen 27 lakossági észrevétel érkezett. Ebből 13 megalapozatlan, hét jogos, és ugyanennyi dicsérő. Ez pedig azért is érdekes, mert egy-egy fővárosi nagypostán a napi bejelentések száma akár több tucat is lehet.
- Akkor mivel magyarázza a nagy hangoskodást a mobil posta beindítása körül?
- Nekünk leginkább két önérdek-érvényesítő polgármesterrel van vitánk. Ha valaki hetente elmondja, hogy népi kezdeményezést indít a mobil posta ellen, az rendre bekerül a hírekbe. Az viszont már rendre elkerüli a figyelmet, ha a tiltakozók által összegyűjtött hatvanezer aláírás jelentős részéről kiderül, hogy nem hiteles, ezért nem elégíti ki a törvényi feltételeket. A mobil posta fogadtatásáról elsősorban a korábban ellátatlan 404 település polgármesterét kellene megkérdezni. De nem maradnánk szégyenben akkor sem, ha valaki abban az 540 kis faluban tudakozódna, ahol a fix postát váltotta fel a mobil szolgáltatás.
- A támadások mégis tagadhatatlanok. Ha szakmai okok nincsenek, akkor talán politikai alapokon állnak a kritikák, postaautó-gyújtogatások?
- Ezt nem a postának kell vizsgálnia. Mindenesetre a 600 főnél kisebb lélekszámú települések postáinak bezárására, a mobil posta beindítására, az előző kormányzati ciklusban született törvény teremtette meg a lehetőséget. Így aztán érthetetlen, hogy a kormányzásuk idején a mobil posta elindítása mellett kardoskodók, most miért vádolják a postát falurombolással. Ettől függetlenül tény, hogy rendszerint a kritikákat megfogalmazó ellenzéki politikusoktól nem kapunk választ kérdéseinkre. Azt például még mindig nem tudom, hogy a közelmúltban négy fideszes képviselő mely településekre hivatkozva állította: a posta nem kézbesíti időben a nyugdíjakat. De a legnagyobb ellenzéki párt elnöke sem adott választ arra, mire alapozza, hogy a posta egyes településeken nem látja el feladatait. Kérdésemre válaszul küldött leveléből csupán annyi derült ki, hogy a posta valamennyi dolgozójának jó egészséget kíván.
