Ki az áruló?

Törökország felvétele politikailag és gazdaságilag is működésképtelenné tenné az EU-t.

Nem mondhatnánk, hogy Törökország csatlakozási tárgyalásainak beindítása ügyében Európa politikusai körültekintően jártak volna el. De az is igaz, hogy nagy nyomás nehezedett rájuk több irányból is. Elsősorban az USA és az Egyesült Királyság részéről. E két domináns országnak ugyanis nem célja egy politikailag is egységes, jól prosperáló, versenyképes EU fenntartása. Törökország felvétele pedig valószínűleg politikailag és gazdaságilag is működésképtelenné tenné az EU-t. Az USA Ausztria számára hátrányos politikai lépéseket helyezett kilátásba, amennyiben a török csatlakozás kerékkötőjévé válik. Ciprust Törökország folyamatosan gazdasági és politikai nyomás alatt tartja, az EU többi tagországa pedig magára hagyta a szigetországot alapvető érdekei képviseletében.

Az európai állampolgárok részéről nagy az ellenállás. Az EU idén júliusban publikált felmérése szerint az összlakosság 52 százaléka ellenzi Törökország csatlakozását, csupán 35 százaléka támogatja, és az ellenzők aránya Ausztriában, Németországban, Dániában, Franciaországban, Görögországban, Cipruson 70-80 százalék felett van. Az EU éppen az idei alkotmányos népszavazások sikertelensége miatt most még jobban igyekszik áthidalni az állampolgárok és az uniós intézmények közötti szakadékot. Az osztrák soros elnökség jelszava 2006 első fél évében pont ez lesz: "Europe Listens" - "Európa odafigyel (rád)".

A gazdasági lobbik, multinacionális cégek számára persze az a fontos, hogy a csatlakozási tárgyalások megkezdésével a jogi, politikai, gazdasági környezet várhatóan stabilizálódik Törökországban, ahová jelentős mértékű támogatás áramlik majd különböző EU-alapokon keresztül, s mindennek fő haszonélvezői nyugati cégek lesznek. Brüszszelben a gazdasági lobbik nagyon komoly befolyással bírnak.

Amiről viszont mély a hallgatás: a legutolsó, Törökországról szóló EU-jelentés 2004-ben még mindig komoly hiányosságokról számolt be az emberi és kisebbségi jogok érvényesülése tekintetében. A nemzetközi emberi jogi szervezetek jelentései és egyéb beszámolók még most is a kurd kisebbség elnyomásáról, az emberi jogok, a szólásszabadság folyamatos megsértéséről tanúskodnak. Ez ellentétben áll az EU által meghatározott, a csatlakozó államoktól minimálisan elvárt koppenhágai kritériumokkal.

Az Európai Parlament szeptember végi ülésén elutasította a vámunió kiterjesztéséről szóló dokumentum elfogadását, melyben Törökország egyoldalúan speciális feltételeket állított fel Ciprussal, a ciprusi hajókkal és légi járművekkel szemben. Törökország tehát lényegében nem teljesítette a tavaly decemberben kétoldalú szerződésben meghatározott minimális csatlakozási feltételek egyik pontját. Ez azt jelenti, hogy az EU bizottsága jogellenesen járt el, amikor nyáron javaslatot tett a csatlakozási tárgyalások megindítására, míg Horvátországgal szemben szigorú követelményeket támaszt. Az EU tehát eltérő mércével méri az egyes tagjelölteket, és még jogsértés árán is ragaszkodik Törökországhoz.

A törökkérdésben tájékozott uniós politikusok többsége szubjektív meggyőződése szerint nem támogatja a török csatlakozást (ezt személyes beszélgetések igazolják), de nyilvánosan nem vállalják ezt a véleményüket. (Hivatalosan Magyarországon is csak az MDF ellenzi a török csatlakozást.) Ennek oka a párt- illetve frakciófegyelem (ami az Európai Parlamentben is jellemző). Még Jean-Claude Juncker úr, Luxemburg miniszterelnöke is ellenezte a csatlakozási tárgyalások megkezdését - de csak magánvéleményként.

Sok újonnan csatlakozott állam pedig egyszerűen nem mer e kényes kérdésben magabiztosan nyilatkozni, holott a legfőbb kérdések eldöntésekor minden EU-tagállam egyenrangú.

Végül is a helyzet az, hogy Európa lakosságának és politikusaink túlnyomó többsége nem szeretné Törökországot az Európai Unióban látni. Valóságosan demokratikus viszonyok között ennek elégnek kellett volna lennie ahhoz, hogy a csatlakozási tárgyalások ne kezdődjenek meg. Nem volt elég.

Akkor tehát ki is volt az áruló? Ausztria vagy a többiek?

A szerző közgazdász, jogász

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.