István király felajánlása
Ennek oka az a jogviszony, melynek értelmében a Kárpát-medence a Magyar Szent Korona tulajdona. Ebből az következik, hogy a Kárpát-medence minden polgára, aki a Magyar Szent Korona uralma alatt került be a Kárpát-medencébe, a Magyar Szent Korona polgára. Ez a jogi helyzet azért áll fenn, mert 1038. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján István király Székesfehérvárott a Magyar Szent Korona képében Szűz Máriának ajánlotta fel. Ez az ég és a Föld között kötött szerződés a Kárpát-medencét Szűz Mária országává tette, és ezért ezen a jogi helyzeten a földi hatalmak nem változtathatnak. Szent István Intelmei szerint a Magyar Szent Korona jelképezi az országot mint területet, az országot mint egy uralom alá tartozó népességet, a közigazgatási intézményrendszert, az apostoli keresztény hitet, az apostolságot, az uralkodó személyét, az uralkodói tulajdonságokat és képességeket, az igazságos ítélkezést és a jogi intézményrendszert, a társadalmi türelmet, az ország védelmét és az országban lakó, együtt élő, vendégként befogadott idegen népeket.
A sulinet.hu felhívja a figyelmet arra is, hogy a tan Werbőczy-féle értelmezése szerint a jobbágyság nem része a nemzettestnek. Széchenyi és Deák emiatt mellőzte az eszmét, Kossuth pedig beemelte a jobbágyságot.