Háztartásbeli feleségek, feketén foglalkoztatottak, tőkejövedelemből élők, őstermelők, szabadúszók lehetnek a kárvallottjai az adótörvény tervezett módosításának, amely januártól megszünteti azt a lehetőséget, hogy a munkaviszony nélküliek egyénileg szerződjenek a pénzbeli ellátásokra. Eddig, ha valaki nem rendszeres, tb-járulékköteles jövedelemből élt, önállóan is szerződhetett az egészségbiztosítási pénztárral. A minimálbér után fizetett 11 százalékos járulékért egészségügyi ellátást, további 4 százalékért pedig keresetpótló ellátásokat - azaz táppénzt, gyedet, gyest - kaphatott. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) körülbelül hétezer egyéni szerződést tart nyilván. Zömmel a gyermekvállalás előtti nők, akiknek nem volt munkaviszonyuk, valamint az őstermelők és szomszédos országokból áttelepültek éltek a lehetőséggel. Az előbbiek a pénzért, az utóbbiak az egészségügyi szolgáltatásokért. Az egyéni szerződéskötés lehetőségét megszüntetné a parlament előtt lévő törvényjavaslat.

Az OEP képviselői szerint a szigorításra azért volt szükség, mert az ügyesebbek hathavi járulékfizetéssel többévnyi ellátáshoz juthattak. A befizetett összeg és az igénybe vett ellátás között gyakran hússzoros volt a különbség a kassza kárára. A változás tiszta helyzetet teremthet.

Alkotmányossági aggályokat vet fel a javaslat - állítja Frajna Imre képviselő, a Fidesz egészségpolitikusa. Szerinte nem lehet társadalmi státustól függővé tenni az egészségbiztosítási ellátást, ha valaki kész arra, hogy járulékot fizessen. Azzal egyet lehet érteni, hogy ha valakinek nincs keresete, ne kapjon keresetpótlást sem. Ám ez a változás sok ellátottat ejt ki a rendszerből, így például azokat a nem unióbeli országból áttelepült nyugdíjasokat is, akik egyéni járulékfizetéssel jutottak orvosi ellátáshoz, gyógyszertámogatáshoz.