Lakos Imre a testület ülését követő tájékoztatóján elmondta, hogy maximum négy éven belül jelentősen át kell alakulnia a tömegközlekedésnek. Közölte: a csődhelyzetről szóló valótlan politikai híresztelések ellenére a cég jó úton jár, jelzik ezt a jövő évtől tervezett változások is.

A szabad demokrata politikus kifejtette, hogy a tömegközlekedés minőségének javítása jegyében jövő évtől fejleszteni kívánja a cég az integrált és ütemezett menetrend szisztémát. Ez az összehangolt követési időkre, a hálószerű csomópontképzésre, a kiterjedt csatlakozásokra és a járművek kölcsönös bevárására épül.

Bősze Sándor, a BKV főosztályvezetője a minőségi közlekedést segítő tervek közt szólt a 7-es buszcsalád átalakításáról, a Moszkva téri villamoshálózat átszervezéséről, 50 további Volvo busz és 10 Ganz-Solaris villamos vásárlásáról.

A 7-es buszcsalád fejlesztése kapcsán, amit a civil szervezetek is támogatnak, két-két alap- és gyorsjárat lesz. A 7-es és a 73-as buszjáratok összekötésével megszűnik a Baross téri végállomás, Újpalota és Kelenföld között közvetlen lesz a kapcsolat.

Menyhért László, az rt. vezérigazgató-helyettese kérdésre válaszolva elismerte, hogy idén folyamatosan egy hónapos számla-kifizetési torlódással küszködtek. Közölte: napokon belül 15 milliárd forint hitelt vesznek fel, ami a jövő év első néhány hónapjáig biztosítja, hogy ne legyenek szállítói tartozásaik.

Elmondta, hogy az idei évre tervezett 60 milliárd forintos hitelfelvételi tervet várhatóan tartani tudják, a vesztségük azonban egymilliárd forinttal nőhet. A 41,5 milliárd forintos jegybevételi terv az eredeti 39 milliárd forintos szinten teljesülhet. A cég külső szakértőkkel vizsgáltatja meg az utasszám-csökkenés okait. Az üzemanyagárak emelkedése ellenére sem nőtt ugyanis a BKV-val utazók száma, ellentétben a korábbi évekkel. A jegybevételi elmaradás egyik okaként említette, hogy igen kevés munkáltató élt azzal a lehetőséggel, hogy adómentesen bérletet vesz dolgozóinak.

A vezérigazgató-helyettes hangsúlyozta, idén biztosan nem emelik a jegyek árát. A jövő évi áremelési javaslataik még nem készültek el, csupán annyi bizonyos, hogy közel 8 százalékkal haladja meg az inflációt az általuk felhasznált anyagok ára. Idén és tavaly egyébként jóval az infláció felett drágultak a BKV-jegyárak.

Szálka Miklós, a városüzemeltetési bizottság fideszes alelnöke az MTI-nek elmondta: a cég beszámolója kapcsán az elnök nem tudott megnyugtató választ adni arra, hogy a szerintük csőd közeli helyzeten miként lehetne javítani. Hozzátette, az rt. már felélte saját vagyonát, s idén 60 milliárd forintos a vesztesége. Az elnök pedig semmilyen tájékoztatást nem tudott adni a helyzet konszolidálására. Ehhez képes harmadlagos kérdésekkel, például a 7-es buszcsalád útvonalának meghosszabbításával foglalkoznak - jegyezte meg.

A bizottság fideszes alelnöke nehezményezte azt a szerinte már nem először előfordult szituációt, hogy az előterjesztések tárgyalását meg kell szakítaniuk, mivel az elnök kampányszempontok miatt sajtótájékoztatót hívott össze. Emiatt érdemben nem tudják megfelelően megvitatni az előterjesztéseket.

A politikus meglepőnek tartja azt is, hogy a nyílt várospolitikával ellentétesen nem engedték be az újságírókat az egyébként törvény által nyilvános testületi ülésre, amit a BKV-nál tartottak. Megjegyezte, hogy Rakovszky János, a főpolgármesteri hivatal közlekedési ügyosztályvezető-helyettese kifogásolta, hogy a bizottság elé került előterjesztéseket előzetesen nem kapták meg, nem véleményezhették azokat. Két képviselőtársa, Weiner László (SZDSZ) és Gábor József (MSZP) is szorgalmazta, hogy a jövőben legyen elegendő idő az ülésen az előterjesztésekre, amelyeknek felét most egy héttel el kellett napolni.

(MTI)