Egy moszkvai lap szerint Törökország EU-felvétele azok kezére játszhat, akik Oroszország elszigetelését óhajtják.
Orosz lap a török EU-csatlakozásról és Moszkva elszigeteléséről
Az Európai Uniót Törökország befogadására ösztönzi Oroszországgal szembeni, egyre kétértelműbb politikája is - jegyezte meg a Trud keddi számában, a török csatlakozási tárgyalások hivatalos beindítását kommentálva.
"Az EU sokat beszél az Oroszországhoz fűződő partnerkapcsolatok szorosabbra fűzéséről, de kevés gyakorlati lépést tesz ebben az irányban, s a brüsszeli politikusok az elmúlt években megtanulták, miképpen állítsanak bürokratikus akadályokat ennek útjába" - állapította meg a centrista orosz lap. - "Nem titok, hogy az egységes Európában jelentős súllyal rendelkeznek azok az erők, amelyek afféle egészségügyi kordon kiépítésére törekednek Oroszország körül, az északi tengerektől a Kaszpi-tengerig. És ezekben az elgondolásokban Törökországnak jelentős szerepet szánnak" - írta a Trudban Vagif Guszejnov politológus.
A Rosszijszkaja Gazeta Törökország kezd, Ausztria veszt címmel ismertette a luxembourgi nyitány előzményeit, míg a Gazeta azt emelte ki tudósításában, hogy az európai politikusok kis híján eltemették a civilizációk egyesítésének tervét.
A Vremja Novosztyej azt a következtetést szűrte le a nemzetközi törvényszék főügyésznőjének a teljes horvát együttműködés kezdetét konstatáló bejelentéséből, hogy a zágrábi kormány az EU-csatlakozás fejében feláldozza a 150 békés szerb 1995-ös haláláért kárhoztatott Ante Gotovina tábornokot. Carla del Ponte aligha mond le arról a szándékáról, hogy Gotovinát rács mögé juttassa. A tábornok letartóztatásával ugyanis legalábbis az objektivitás látszatát kölcsönözheti a sokak által szerbellenességgel vádolt hágai törvényszéknek - mondta Jelena Guszkova kutatónő a liberális lapnak.
Brit vélemény: Ausztria a horvátoknak tett engedményt kapta "cserébe"
A török EU-felvételi tárgyalások elkezdésének lehetővé tételéért cserébe Ausztria kikényszerítette az EU-tól a felvételi tárgyalások elindítását Horvátországgal is - írta a keddi The Times. A vezető brit napilap szerint az unió a török tárgyalások elkezdésével 50 éves története egyik legnagyobb lépését tette meg, de ezt kétnapi, "folyamatosan az összeomlás szélén járó egyezkedés" előzte meg. A megállapodás viszonzásaként Ausztriának sikerült kicsikarnia, hogy az EU kezdje meg Bécs szoros szövetségesével, Horvátországgal is a felvételi tárgyalásokat, amelyek néhány perccel a török felvételi folyamat kezdete után el is indultak - áll a The Times keddi beszámolójában.
Horvátországgal már márciusban meg kellett volna kezdeni a tárgyalásokat, de ez elmaradt, mivel az EU a hágai Nemzetközi Törvényszék állásfoglalása alapján nem ítélte elégségesnek Zágráb együttműködését a háborús bűnök címén körözött Ante Gotovina tábornok kiadatási ügyében.
A keddi The Times szerint Carla Del Ponte, a hágai bírói fórum főügyésze "épp időben" érkezett Luxemburgba ahhoz, hogy fel lehessen oldani a patthelyzetet. A jelentésről, amelyet magával hozott - és amely szerint Horvátország most már teljesen együttműködik a Gotovina-ügyben - diplomáciai források a brit lapnak azt mondták, hogy "meglepően kedvező".
Del Ponte éppen két hete, a londoni The Daily Telegraphnak nyilatkozva mindazonáltal már nem is elsősorban a horvát kormányt, hanem a vatikáni hierarchiát tette felelőssé Gotovina kézre kerítésének elmaradásáért. A főügyész akkor a legnagyobb brit konzervatív lapnak azt mondta: úgy tudja, hogy Gotovinát egy horvátországi ferences kolostorban bújtatják. Hozzátette: a Vatikán "minden együttműködést elutasít", jóllehet valószínűleg "néhány nap alatt pontosan ki tudná deríteni", hogy a körözött tábornokot a nyolcvan horvát kolostor közül melyikben rejtegetik.
(MTI)