Ferihegyi reptéreladás csúcssebességgel
A cél az, hogy még idén vevőt találjanak a Ferihegyi reptér üzemeltetőjére. Az idei legnagyobb, akár 400 milliárdos bevétellel is kecsegtető privatizációs eljárást rohamtempóban kell hát "lezavarni".
A meghívót a mostani állás szerint a német Hochtief, a szintén német Fraport, a brit BAA, az ausztrál hátterű Macquarie, valamint a dán Copenhagen Airports kaphatja kézhez. Közülük az első fordulóban, úgy tudjuk, a Hochtief élt a legkedvezőbb, 390 milliárdos ajánlattal. E szerint tehát jelenleg Düsseldorf, Hamburg, Athén és Sydney repülőtereinek üzemeltetője számít a legnagyobb esélyesnek. Az ÁPV úgy véli, a jelentkezők számára elvileg néhány hétnél nem jelentene nagyobb csúszást az új menetrend.
A különös igyekezet több okra vezethető vissza: egyrészt az állami büdzsének égető szüksége van a több százmilliárdos pluszbevételre, másrészt ha az ellenzéki Fidesz győzne a jövő évi választásokon, egy félbemaradt eladási procedúrát feltehetőleg már nem fejezne be. Ráadásul az ÁPV munkatársai csak akkor kapnak prémiumot - a legfelsőbb vezetőknél ez tízmilliós nagyságrendet tehet ki -, ha teljesítik az idei, minimálisan 300 milliárdos bevételi tervet.
Lapunk korábbi értesülése szerint az első fordulóból kiesett, Csányi Sándor bankvezér és Demján Sándor ingatlanberuházó által fémjelzett csapat a jelenlegi helyzetben mégis szeretne bekerülni a jogosultak közé. Erre, úgy tudjuk, nem kapnak lehetőséget, amit az is alátámaszt, hogy az első fordulóban ők tették a legalacsonyabb, 202 milliárdos ajánlatot.
A Fővárosi Bíróság két hete hagyta helyben az elsőfokú munkaügyi végzést, miszerint a Budapest Airport a munka törvénykönyve alapján nem egyeztetett a privatizációs előkészületekről a szakszervezetekkel, és ezért a pályázati kiírás semmis. Noha az ÁPV-nél hangsúlyozzák, a privatizációs törvény előírásai szerint eddig is minden tájékoztatási kötelezettségüknek eleget tettek, mostantól eljárnak a munka törvénykönyvének a bíróság általi értelmezése szerint is. A helyi szakszervezetek egyetértésére egyébként nincs szükség, így, mivel azok ellenzik a magánosítást, feltehetőleg a jövőben is igyekeznek ott gáncsot vetni a folyamatnak, ahol csak lehet. Azt az ÁPV sem tagadja, hogy a bíróság értelmezése szerinti egyeztetéseket nem folytatták le, ám - érvelnek - az elmúlt másfél évtized magánosításai során mindig a jelenlegi eljárást követték. Ezt két, a mostaninak ellentmondó korábbi ítélet is alátámasztja. Ezért szerintük a kérdésben a Legfelsőbb Bíróságnak kellene jogegységi döntést hoznia. Úgy vélik, ilyen körülmények között a mostani fiaskónak nincs is felelőse az ÁPV-n belül. Nem látnak kivetnivalót a brit Credit Suisse First Boston (CSFB) tanácsadói munkájában sem - tájékoztatta lapunkat Oravecz Péter, az ÁPV szóvivője. A CSFB 624 millió forintot kap az idei legfontosabb magánosítás korrekt előkészítéséért. (Ez az árajánlat ugyan a tanácsadásra jelentkezők között igencsak magasnak számított, de az ÁPV döntnökeinek akkori véleménye szerint a CSFB magas szakmai felkészültsége kárpótol a kifizetendő magasabb összegért.) A napokban az ÁPV megindította az üzemi tanáccsal a munka törvénykönyve szerinti egyeztetést.
Számoltak a bevétellel
A Budapest Airport eladása december 31. előtt mindenképpen megtörténhet - vélekedett kérdésünkre Veres János pénzügyminiszter. Úgy tartja, a gyors végrehajtás azért indokolt, mert az eladás szerepel a tervekben; ha ezt nem teljesítenék, az a kritika érhetné őket, hogy elterveztek valami fontosat, és nem csinálják meg.
De a sürgősséget az is alátámasztja, hogy most zajlik a térség - repülőtereinek privatizációval egybekötött - fejlesztése is, és ha ebben lemaradunk, Budapest fejlesztése is lekerülhet a napirendről. Bármekkora összeget is ajánlanak majd a vevőjelöltek, bizonyos, hogy azt akkor éri meg nekik kifizetni, ha Ferihegyen rendkívül nagy arányú és gyors fejlesztéseket hajtanak végre, és növelik a bevételeket - érvelt Veres János pénzügyminiszter.
