Vegyes ankarai kép
A teljes képhez tartozik, hogy a mérsékelt iszlamista Erdogan-kormány sokkal többet tett az integrációért, mint elődjei. Két év alatt átírták a polgári törvénykönyvet azért, hogy megfeleljenek az 1993-as koppenhágai feltételeknek. A jogállamiságot gyengíti, hogy a hadsereg a háttérből aktív figyelemmel követi a belpolitikai eseményeket, az igazságszolgáltatás függetlensége sincs uniós szinten. Katolikus, görögkeleti vagy zsidó közösségek szabadon gyakorolhatják hitüket, jogi értelemben azonban nem léteznek, így például ingatlant sem vehetnek. Komoly problémát jelent a kurd kisebbség: a török közvélemény jelentős része attól tart, hogy a kurdok az integrációt és a kisebbségi jogok biztosítását az elszakadáshoz fogja felhasználni.
A vegyes kép a gazdaságra is igaz: a 70 milliós ország tavaly több mint nyolcszázalékos növekedést produkált, a munkanélküliség viszont 35 százalék feletti. A modern ipar és kereskedelem a kevéssé hatékony mezőgazdasággal "keveredik". Ha Ankara teljes jogú EU-tagként a tíz új tagállamhoz hasonló elbánásban részesülne, úgy az első évben 13,5-15 milliárd eurós támogatásra lenne jogosult. Tízéves távlatban a brüsszeli pénzek 22 milliárdra, a közös büdzsé 15 százalékára nőhetnének.