Körvonalazódik az a formula, amellyel a nemzeti vízum, illetve a "görög típusú" személyi korábban bejelentett terve beilleszthető lesz az uniós jogszabályi keretekbe. A nemzeti vízumot az EU-ban rendszerint tartózkodási engedély egészíti ki - ezzel e sorok írója is így volt, amikor Belgiumban telepedett le. Ezt lehet akár "igazolványnak" is nevezni, főleg akkor, ha úgy is néz ki, azaz kártya vagy "könyvecske" alakú.

Azok a határon túliak, akik az anya-országhoz való kötődésük miatt nekik megítélt nemzeti vízummal lépnek be Magyarországra, jogosultak lehetnek ilyen tartózkodási engedélyre, ha 90 napot meghaladóan szeretnének maradni. Az engedéllyel más EU-tagállamokba is át lehet majd utazni. Nagy kérdés, hogy ez tömeges visszaélésekre ad-e alkalmat. Nincs arról szó, hogy a nemzeti vízum tervét, amelyet az Országgyűlés is elfogadott, Brüsszelben "engedélyeztetni" kellene. A tagállamoknak ez nem kötelességük - ennek eredménye az a számtalan "különút" is, amellyel más tagországok például a görög nemzetiségű albánok vagy az állampolgársági kérelmet éppen beadó németek beutazását lehetővé teszik.

Ugyanakkor Magyarországon éppen jövőre - a nemzeti vízum bevezetésének évében - esedékes a schengeni rendszer működtetésének "vizsgája". Eközben az EU is törekszik a sokféle vízum, tartózkodási engedély egységesítésére. Ebből a szempontból az EB valóban kíváncsi volt a magyar tervekre, mint ahogy Magyarország egy alacsony szintű munkacsoportban konzultált a többi tagállammal is. Kifogások egyelőre nincsenek - ezt ismét megerősítette a brüsszeli illetékes.