Több mint tartáshiba
Horvát Krisztina, a Scolinea Gyógytorna vezetője elmondta: bár a "görbe tartás" valóban nem egészséges, a gerincferdülés kialakulásánál sokszor inkább genetikai hajlam játszik szerepet. A megjelenéshez, sok esetben a drasztikus rosszabbodáshoz vezető pontos okot a mai napig nem tisztázták. A gyógyítást illetően pedig folyamatosan találkozunk homályos illúziókkal.
"A tipikus »menjen úszni« tanács éppenséggel nem rossz - fogalmazott Horvát Krisztina -, ám fokokban mérhető javulást nem várhatunk tőle. Sőt, volt versenyúszó betegünk, akit el kellett tiltanunk a napi többórás gyakorlástól, ugyanis ez az intenzív szimmetrikus edzésforma rögzítette gerincét egy megszokott, rossz tartásban...
Az sem szerencsés, ha a gerincferdülésben szenvedő kamaszkorú gyermeket felmentik testnevelésből. Természetes, hogy egyoldalú sportokat (tenisz, vívás stb.) ne végezzen, de a hagyományos tornaórai gyakorlatokkal, néhány kivételtől eltekintve, nincs probléma.
Horvát Krisztina a Németországban már közel száz éve ismert és eredményesen használt Schroth-terápiával gyógyítja gerincferdüléses betegeit. Ezt a módszert a magyar gyógytornászok is ismerik, a főiskolán hallunk róla, mégis keveseknek van lehetősége, hogy Németországban elsajátítsák, majd alkalmazzák a sok esetben máskülönben csak műtéttel gyógyítható betegek kezelésében.
"A műtét azonban, mint minden ilyen jellegű beavatkozás, kockázattal jár - ráadásul itt a gerincről van szó, ami fokozott kockázatot jelent. Az operáció során egy fémrudat rögzítenek a gerinchez. Ennek következtében nem fog tudni teljesen úgy hajolni, fordulni, ahogy régen, sokkal merevebbek lesznek a mozdulatai. Ha fiatal korban kerül sor a műtétre, számolni kell vele, hogy az a szakasz nem fog növekedni, a csigolyák pedig, ahol a csavarok rögzítik a rudat, hajlamosabbak lesznek később a csontritkulásra. Ráadásul a betegek egy része a műtétet követően fájdalmakra panaszkodik...
Erre a radikális megoldásra (amelyet Magyarországon 40, külföldön általában 50 fokos görbület esetén végeznek el) azért van szükség, mert a gerincferdülés - az esztétikai kellemetlenségen túl - életet megrövidítő következményekkel is járhat.
Az országban néhány közegészségügyi intézményben, így a Budai Gyermekkórházban is van lehetőségük a betegeknek arra, hogy Schroth-terápiával kezeljék őket. Mint dr. Viola Sándor osztályvezető főorvos elmondta, ez a módszer az általuk alkalmazott ellátás része. Azt azonban fontosnak tartja, hogy a betegekkel az eredeti, németországi klinikán képzettséget szerzett gyógytornász foglalkozzon - az orvosokkal együttműködve. A teammunka ebben az esetben legalább olyan fontos, mint az eredeti terápia ismerete - hangsúlyozta dr. Viola Sándor.
Természetesen a Schroth-terápia alkalmazásáért - hiszen az a kórházi kezelés része a bent fekvő gyermekek esetében - nem kell fizetni, ám ha később is szükséges a folytatása, arra többnyire csak magán-gyógytornász segítségével van lehetőség. Vidékieknek a megyei kórházak ortopédiai osztályán érdemes tájékozódniuk a lehetőségekről.
A Schroth-terápia során a gyógytornász abban segít, hogy - először - úgymond - "beállítsák, korrigálják" a medencét és a törzset. Ekkor, helyes testtartásban egyfajta speciális, háromdimenziós légzést végeznek, a tüdőnek abba a részébe engedve a levegőt, amely benyomódott. Így, a tüdő erejével nyomják ki a bordákat. A torna következő részében különböző izomaktivitásokkal az így elért helyzetet rögzítik. A terápia alappillére a páciens akaratereje, a tornagyakorlatok rendszeres elvégzése a gyógyulás útján a legnagyobb feladat.
"Már a gyakorlatok során javulást érünk el - ezt a betegek a tükörben jól látják. Természetesen, amikor befejeződik az óra, még visszaáll a korábbi helyzet, de a cél az, hogy a testünk minél gyakrabban megkapva a korrekciós ingert, »hozzászokjon, beleerősödjön« az új helyzetbe. A naponta elvégzett torna hatékony. Egy kamaszlány 40 fokos alsó, 20 fokos felső görbülettel érkezett egy évvel ezelőtt - ma ez a két érték 28, illetve 15 fok." - mondta el Horvát Krisztina.
Ahhoz azonban, hogy valóban eredményt érjen el, nemcsak a testével, a lelkével is foglalkozni kell a betegeknek - árulta el a gyógytornász. A velük való foglalkozás során végigkövetem, hogyan értékelik át a dolgokat, hogyan válik számukra is egyre fontosabbá a tudatos egészségmegőrzés. Kamaszkorban már egyre inkább számít a külső is: szeretnének csinos ruhákban járni, nyáron strandra járni - ilyenkor szembesülnek igazán azzal, milyen is »másnak« menni. Szégyellik magukat, gátlásosak lesznek - ezzel is foglalkozni kell. Az a fiatal lány, aki úgy lépett be először az ajtón, hogy »műtsék meg és kész«, ma a leglelkesebb, legügyesebb páciensünk. És bár a gerincferdülésnél soha nem mondhatja meg az ember, hogy mikor gyógyul meg valaki, azt ő is pontosan tudja, mit, hogyan kell tennie azért, hogy minél egészségesebb legyen."
