Tegnap végleg eldőlt a Budapest Airport privatizációs pályázatának sorsa, de hogy mi lesz a 400 milliárd feletti bevétellel kecsegtető tenderrel, nem tudni. A Fővárosi Bíróság ugyanis délután csak annyit közölt, meghozta másodfokú, jogerős végzését, de annak tartalmát nem tette közzé. A döntés azért rendkívüli fontosságú, mert ezen múlik, hogy az ÁPV folytathatja-e a Ferihegyi repülőteret üzemeltető cég júniusban meghirdetett privatizációs pályázatát. Ha nem, akkor a privatizációs szervezetnek új pályázatot kell kiírnia; a várakozások szerint a régivel megegyező feltételek mellett, ám az eredetihez képest sokkal feszítettebb menetrenddel. Nem csoda, hiszen a rekordbevételre a büdzsének rendkívül nagy szüksége van.

A Fővárosi Bíróság sajtótitkárságán lapunk érdeklődésére elmondták: a másodfokú munkaügyi tanács "tárgyaláson kívüli, nem nyilvános döntésének" időpontjáról előre még az érintetteket sem tájékoztatják. Igaz, a feleknek - például a Budapest Airportnak - élőben joga van folyamatosan érdeklődni a kezelőirodán, hogy aznap döntöttek-e, de tegnap a 16 órai zárásig ott senki nem kopogtatott. (A bíróság tegnap 15 óra 46 perckor küldte hozzánk elektronikus levelét a döntésről, amelynek megszületését lapunk tegnap előre jelezte.) A testület most levélben értesíti a feleket, és részükről a nyilvánosság csak a hivatalos kikézbesítés után tudhatja meg, milyen döntés is született (de akkor is indoklás nélkül). A kezelőirodán ugyanakkor már ma is informálódhat az, akinek joga van rá.

Az augusztus végén kihirdetett elsőfokú, nem jogerős munkaügyi végzés érvénytelenítette ugyan a Ferihegyi repülőteret üzemeltető cég eladására vonatkozó pályázatot, ám a júniusban elindult privatizációs folyamat érdemben azóta sem állt le, mivel minden érintett a jogerős döntésre várt. Az üzemi tanács augusztus elején kelt beadványában azt kifogásolta, hogy a privatizáció előtt a munkáltató nem tartott a munka törvénykönyvének előírásainak megfelelő egyeztetést a munkavállalói képviseletekkel. Az ÁPV-nél azonban azt állítják, a jelenlegi helyzetben a privatizációs törvény előírásai a mérvadóak, azt pedig betűről betűre betartották.

A júniusban meghirdetett pályázat első körében részt vevő kilenc cég egyike 390 milliárd forintos ajánlatot adott be, de a legszerényebb ígéret is 202 milliárdos volt. A második fordulóba öten jutottak be: a brit BAA, a német Hochtief, honfitársa, a Fraport, karöltve a Deutsche Bankkal, az ausztrál kötődésű Macquarie Airports, illetve a dán Copenhagen Airports. A cégek mindegyike vezető reptérüzemeltetőnek számít Európában, illetve más kontinenseken.