A hagyományos műtéttől abban tér el a zalai szakemberek által hazánkban elsőként alkalmazott beavatkozás, hogy a megszokottól eltérő helyről közelíti meg a sebész a szívet, és a műtét során kisebb metszést ejt. A kisebb sebnek köszönhetően alig van vérzés, kisebb a fertőzésveszély, a beteg kevesebb időt tölt intenzív körülmények között, gyorsabban gyógyul, emellett a rövidebb ápolási idő kevesebb költséggel jár.

A hagyományos operációnál a mellkas megnyitásakor a szegycsontot kettéfűrészelik. Az új módszernél a jobb oldalon, a negyedik bordaközben történik a lényegesen kisebb, alig arasznyi metszés. A nyíláson keresztül a szokásosnál hosszabb eszközökkel végzik el az operációt. Az endoszkóppal mindent tökéletesen látnak az orvosok, mert a kamera kivetíti a szív valamennyi részletét. A két módszer közötti egyetlen hasonlóság, hogy mindkét esetben leállítják a szívet, s úgy építik be a műbillentyűt.

Az új műtéti megoldáshoz speciális eszközökre van szükség, amelyeknek egy részét a kórház beszerezte, a többit pedig kölcsönbe kapták. A száloptikás kamerából jelenleg csak egy van, de még egy kell biztonsági tartaléknak, illetve azért, hogy párhuzamosan is lehessen dolgozni. Szükség van még speciális tartókra és nélkülözhetetlen egy ultrahangkészülék, amellyel folyamatosan nyomon kísérhetik a legapróbb változásokat. Az alkalmazott eszközök ugyan drágábbak, de a módszer előnyei miatt ezek a többletköltségek hamar megtérülnek.

A zalaegerszegi szívsebészek a szlovén ljubljanai centrumban gyűjtöttek tapasztalatokat, ismerkedtek a módszerrel. Az első négy hazai endoszkópos beavatkozásra a szlovén kollégák segítségével került sor, olykor át is vették az operáló eszközöket.

A zalaegerszegi főorvos szerint nem mindegyik szívműtét végezhető el ily módon, a betegek 15-20 százalékánál jöhet szóba ez az újfajta a módszer. Az úgynevezett kéthegyű és háromhegyű billentyűk operációjánál, fejlődési rendellenességek korrigálásánál, illetve bizonyos szívdaganatoknál alkalmazzák ezt az eljárást. Meghatározó a beteg anatómiai adottsága is. Az első műtétre kijelölt páciensnél éppen a nem megfelelő anatómia miatt kellett a hagyományos feltárásnál maradni.

A zalai kórházban évente száz szívbillentyű-beültetésére kerül sor. A főorvos szeretné, ha ebből a százból minél többet, lehetőleg az összeset endoszkóppal végeznék el. A szlovének tapasztalatai szerint mintegy ötven endoszkópos beültetés után már olyan hatékony a módszer, hogy a költségek nem haladják meg a hagyományos eljárást.

Az OEP egyelőre nem finanszírozza az endoszkópos szívműtéteket, illetve annyit fizet, amennyit a hagyományos szívműtétek után.