Az Egyesült Államokban a szeptember 11-i terrortámadás 4. évfordulójára emlékeznek, a figyelem azonban megoszlik a terror és a Katrina következményei között. A kubaikülügyminiszter az amerikai titkosszolgálat és hadsereg tetteire emlékeztet.
Amerika emlékezik: terror és hurrikán
A terroristák esztelen rombolása, és a természeti csapás egyaránt súlyos kihívás elé állította Amerikát, az utóbbi azonban nem váltotta ki a nemzeti egységnek azt az érzését, amely 2001. szeptember 11. után egy időre az egész országot egybeforrasztotta. A hurrikán utáni késedelmes reagálásért bírálatok össztüzébe került George Bush amerikai elnök az évforduló előestéjén ennek az összefogásnak a szellemét idézte fel rádiós beszédében, azt hangoztatva, hogy a legvadabb vihar sem gyengítheti meg a nemzet szívét és lelkét.
Az elnök reggel a Fehér Ház kertjének pázsitján Dick Cheney alelnök társaságában egyperces néma főhajtással tisztelgett szeptember 11. csaknem három ezer áldozatának az emléke előtt. Az elnök vasárnapi programjában újabb szemleút szerepelt a hurrikán sújtotta térségben.
A megemlékezés fő helyszíne ezúttal is New York volt, a Ground Zero, a terrortámadásban lerombolt Világkereskedelmi Központ helye, ahol a 2749 áldozat nevét most a testvéreik olvasták fel. A névsort tavalyelőtt az áldozatok gyerekei, tavaly pedig a szülők és a nagyszülők olvasták fel. Az ünnepséget négyszer egyperces néma csenddel szakították meg a két repülőgép becsapódása és a két torony összeomlásának időpontjában.
Washingtonban vasárnap több ezer ember vonult fel a védelmi tárca szervezésében. A felvonulók a Pentagontól indultak, ahol 184 ember életét oltotta ki az épületbe csapódó repülőgép, és a Potomac folyó hídján át a belváros szívében levő Washington-emlékműhöz vonultak, ahol Clint Black country-énekes adott koncertet. A szigorúan ellenőrzött menetbe előzetes jelentkezéssel lehetett bekerülni. Az útvonalat fémkerítésekkel zárták el, hogy távoltartsák azokat, akik engedély nélkül akarnának csatlakozik a menethez, vagy a koncert hallgatóságához. A felvonulók "szabadságmenet" feliratú trikót kaptak, hátán a szponzorok, így a Lockheed Martin hadiipari cég, a The Washington Times konzervatív lap és a Stars and Stripes katonai lap nevének a feltüntetésével.
Az iraki háborút ellenző csoportok előre bírálták a felvonulást, amely szerintük az iraki háborút propagálja és összeboronálja a szeptember 11-i terrortámadással.
Felipe Pérez Roque kubai külügyminiszter egy szombat esti interjújában megerősítette, hogy országa elítéli "a terrorizmus minden formáját", de emlékeztetett arra a szeptember 11-ére, amely 1973-ban volt, és amelyen öngyilkos lett Salvador Allende, Chile szocialista elnöke, annak a katonai hatalomátvételnek az áldozata, amelyet Augusto Pinochet tábornok vezetett "a CIA (az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség) szervezésében".
Szeptember 11-e "az a nap, amelyen több ezer áratlan embernek az ikertornyok elleni támadásban történt szörnyű halálára emlékezünk" - mondta, de elítélte, hogy az amerikai kormány "kettős mércét alkalmaz, és a támadások után hazug ürüggyel indított törvénytelen háborút Irak népe ellen, ezzel megszentségtelenítve 2001. szeptember 11-e áldozatainak emlékét". Perez Roque szerint "egy terrorkommandó szintén szeptember 11-én gyilkolta meg a New York-i utcán Felix Garcia kubai diplomatát 1981-ben, és a kommandó egyik tagja, a Castro-ellenes Pedro Remon Rodriguez ma az Egyesült Államokban él.
Paul Martin kanadai kormányfő az Egyesült Államok elleni terrortámadások évfordulója alkalmából és a Katrina hurrikán okozta új tragédia elszenvedése okán üdvözölte az amerikaiak állhatatosságát és kitartását.
A város vezetése arra kért minden New York-i templomot, hogy kondítsa meg harangját azután az egyperces néma emlékezés után, amelyet 8 óra 46 perckor (közép-európai idő szerint 14.46-kor), a Világkereskedelmi Központ északi tornyát ért repülőgép-becsapódás pillanatában tartanak az áldozatokra emlékezve. Egyperces csendet tartanak a második gép becsapódásakor, illetve a két torony összeomlásának pillanataiban is.
A vasárnapi megemlékezésen beszédet mond George Pataki, New York állam kormányzója, Michael Bloomberg polgármester, Rudolph Giuliani volt polgármester és Condoleezza Rice külügyminiszter. Vasárnap éjjel - a korábbi évekhez hasonlóan - a két toronyra emlékeztető kék fénysugarakat bocsátanak a magasba a Ground Zeróról.
Szombat este az áldozatok több mint ötszáz hozzátartozója tüntetést rendezett a helyszínen az ott felépítendő múzeum terve ellen. Az ellenzők attól tartanak, hogy a Nemzetközi Szabadságközpont elvonja majd a figyelmet az áldozatok emlékétől, mert a kiállításai a szabadságért másutt a világon folyó küzdelmet is bemutatnák. A tiltakozások miatt már korábban közvetítőt neveztek ki a múzeum tervezőinek és a hozzátartozók igényeinek összehangolására.
(MTI)