A történet talán nem is kavart volna vihart Brüsszelben, ha nem lettek volna előzményei. A szlovák sajtó ugyanis két évvel ezelőtt már megírta … nagyjából ugyanezt. Az egyébként orvosi végzettségű Záborskától idézték, hogy a homoszexualitást lélektani elfajulásnak tartja, az AIDS isten büntetése az egynemű párokon, azok pedig, akik melegfelvonuláson vesznek részt, ne dolgozhassanak olyan helyen, ahol gyerekek vannak rájuk bízva.

Záborská mostani nyilatkozata ugyanakkor alkalmat kínál azoknak a képvisel őtársainak, akik már régóta ki akarták ugrasztani a nyulat a bokorból. Úgy vélik ugyanis, hogy a konzervatív politikus – aki egy évvel ezelőtt még az EP egészének együttérzésére számíthatott, amikor édesapja halála napján elnökölt Vladimír Spidla akkori biztosjelölt meghallgatásán – nem igazán a női esélyegyenlőségen dolgozik, hanem annak elsorvasztásán. Sokan kifogásolják azt a néppárti-szocialista megállapodást, amely elnöki fotelt biztosított neki, cserébe azért, hogy a gazdasági és pénzügyi bizottság élén viszont baloldali euro-képviselő állhasson. A Záborskával szembeni „ellentábor” vezéralakja, a belga szocialista Véronique de Keyser szerint a hírbe hozott elnök asszonynak tisztáznia kellene végre a melegekkel kapcsolatos álláspontját ahelyett, hogy a sajtót ostorozza.

Közismert, hogy a melegek ünnepként tartják nyilván a napot, amikor az Egészségügyi Világszervezet törölte a homoszexualitást az elmebetegségek listájáról. Mint ahogyan az is, hogy éppen az egykori szovjet blokk – ahová Csehszlovákia is tartozott – élt vissza évtizedekig a pszichiátriával, például másként gondolkodókat is zártosztályra kényszerítve. S az is sokaknak eszükbe jut az EP folyosóin, hogy Rocco Buttiglionénak, az Európai Bizottság alelnökjelöltjének történetesen homofób nézetei miatt kellett lemondania brüsszeli terveiről. Igaz, ő nagy nyilvánoság előtt beszélt…

(Brüsszeli tudósítónktól)

Anna Záborská