A cég vezérigazgatója, Alan Hill 2006 első negyedének végére valószínűsítette a tanulmány beadását, amelyet a román kormány alapvetőnek ítél a terv jóváhagyásához.

Május végén a román környezetvédelmi tárca elküldte az RMGC-nek azt az útmutatót, amely e hatástanulmány elkészítése számára rögzíti a kötelezően betartandó szempontokat, így például Magyarország elvárásait is. - A román minisztérium a hatástanulmány követelményeit meghatározó útmutató kidolgozásakor maradéktalanul figyelembe vette a Magyarország által javasolt szempontokat - közölte korábban a román tárcavezető. A miniszter utalt arra, hogy a kész hatástanulmányt egy független képviselőkkel is kiegészített magyar-román bizottság véleményezi majd az elbírálást megelőzően.

Az Európai Parlament kedden második olvasatban megszavazta az ásványi nyersanyagokat kitermelő iparban keletkező hulladék kezelésére vonatkozó irányelvvel kapcsolatos jelentést, így már csak az Európai Unió tagországait képviselő tanács végső jóváhagyására van szükség ahhoz, hogy a jogszabály életbe lépjen, ez valószínűleg őszre várható

A tervezet hétfő esti vitájában a magyar Hegyi Gyula (MSZP) azt hangsúlyozta, a jogszabály reményei szerint garanciát nyújt az ellen, hogy az aranybányák cianidszennyezése bármely európai uniós tagállamban vagy tagjelölt országban környezeti károsodást okozzon.

A szóban forgó iparágban keletkező hulladék 2000-ben Romániában, 1998-ban Spanyolországban okozott súlyos károkat, mivel jelentős mennyiségű, nehézfémeket, illetve cianidot tartalmazó bányászati melléktermék került a környezetbe. Becslések szerint az EU-ban évente keletkező 400 millió tonna hulladék 29 százaléka a bányászatból származik.

Az RMGC 80 százalékos főrészvényese, a kanadai Gabriel Resources Ltd., a Minvest román állami bányatársaság közel 20 százalékkal részesedik. Az RMGC Európa legnagyobb külszíni aranybányáját szeretné megnyitni 2007-ben Verespatak mellett, ahol legalább 330 tonna aranyat és 1300 tonna ezüstöt rejt a föld. A kitermelést tizenhét évre tervezik, ez alatt a cég több mint 4 milliárd dolláros bevételre és többszáz millió dolláros nyereségre számít.

A terv környezeti kockázataira azonban több civil szervezet is felhívta a figyelmet. A vállalkozás a festői szépségű hely feldúlásán kívül a helyi lakosság áttelepítését is szükségessé teszi, emiatt a verespatakiak megosztottak a kérdésben: van, aki az új munkahelyek teremtésének örül, mások viszont nem szeretnének megválni régi, szép lakhelyüktől.

(Forrás: MTI)