Egyszemélyes utókor

Az alábbiakban lelkendezni fogok. Egy húszéves újságíró munkálkodásáról teszek említést, meg egy olyan ügyről, mely a fiatalembernek évek óta mániája, mondhatnám, hogy ezzel kelt, és ezzel feküdt, közben loholt, mint a buldog, s úgy rászállt a témájára, hogy levakarni sem lehetett róla.

Azt az ősi módszert választotta, hogy ha kidobták az ajtón, nyomban visszamászott az ablakon. Mert volt valami, amibe belekóstolt. S a fejébe vette, hogy végigviszi.

A húszéves kolléga Szombathelyről érkezett, úgy hívják, hogy Kéner Balázs. Évek óta Csáth Gézával foglalkozik, mert megtetszettek neki a "modern magyar irodalom előfutárának" különféle írásai. Voltunk ezzel így néhányan a hatvanas-hetvenes években, amikor is megismerkedhettünk a Wittmann fiúkkal, A kis Emmával, az Anyagyilkossággal, és sok más elképesztően modernnek ható XX. századeleji novellával. A harminc éve újjáéledt Csáth-kultusz Molnár György filmjével, A varázsló halálával zárult. Aztán, miként lenni szokott errefelé, újra a bénító csönd évei következtek.

Kéner Balázs 16 évesen "kattant rá" Csáthra, de ő messzebbre ment olvasásban, s mindent behabzsolt, amit a tragikus sorsú íróval kapcsolatosnak talált. Naplójegyzeteket, leveleket, pszichiátriai szakszövegeket is átböngészett azért, hogy mindent megtudjon Kosztolányi unokaöccséről, a morfinista orvos-íróról, aki 1919-ben, menekülés közben önkezével vetett véget életének. Méghozzá úgy, hogy előzőleg családjában is kárt tett. Ha kellett, Kéner levéltárba ment, ha pedig úgy gondolta, a rejtély kulcsa nem lehet máshol, csakis Szabadkán, Csáth - azaz Brenner József fürdőorvos - ténykedésének egykori színhelyén, hát odaügetett, hogy ott találjon magának újabb és újabb rejtett finomságokat. Kéner Balázs általában szerencsésen keresett. Ha valamit nem értett, megkereste Szegeden Szajbély Mihály irodalomtörténészt, aki szívesen segített neki abban, hogy bálványáról mindent kiderítsen.

Kéner Balázs rábukkant egy, a halálos ágyán Kosztolányinak írott és publikálatlan búcsúlevélre is, és Csáth halálának körülményeit úgy sikerült dokumentumokkal tisztáznia, hogy három eléggé ismert Nyugatos írónk - Kosztolányi, Karinthy és Juhász Gyula - a kérdésben tanúsított pontatlanságaira is rávilágított. Ezt aztán szépen közöltük a Népszabadságban, s csettintettünk hozzá.

Csáth Géza 1909-ben, az Orvostudományi Egyetem elvégzése után a Moravcsik Ernő által vezette budapesti Elme- és Idegkórtani Klinikán, a Balassa utca 6.-ban dolgozott gyakornokként. Az 1909 és 1913 között született műveit mind itt írta, merthogy az épületben lakott. Mielőtt végzett magával, úgy rendelkezett, hogy halála után boncolják fel holttesttét, majd szívét, máját és agyát "mielőbb juttassák fel" Schuszter Gyula barátjának, az Elme- és Idegkórtani Klinikára. A kérésnek eleget téve dr. Vály Dezső vette ki a három testrészt, hogy Csáth öccse, Brenner Dezső elvihesse az agysebésznek. De csak az agyvelőt sikerült "feljuttatnia". Amikor Schuszter a formalinból kivette a mintát, az agysejtek már rég felbomlottak.

Az orvosbarát 1919 szeptemberében földbe temette az agyvelőt a klinika kertjében. Mindezt megerősítette a szabadkai Csáth-kutató, Dévavári (Dér) Zoltán, Szajbély Mihály, de Csáth Géza még élő lánya is. Az író-orvos testének egy darabja tehát ma is ott nyugszik a Balassa utcai fák között - erre jött rá mindenféle jól hangzó előtanulmányt igazoló papír nélkül a lelkes legény, a MÚOSZ Bálint György Akadémia frissen végzett hallgatója.

Csáth azt is szerette volna, ha sírjára nagy, feketére pácolt tölgyfakeresztet állít az "utókor", és belevéseti Weiner Leó Chopin emlékére írt művének utolsó öt ütemét. Ezek közül semmi sem vált valóra. Csáth ma jelöletlen sírban nyugszik Szabadkán.

A fiatal kutató azonban komolyan vette Csáth végakaratát. Úgy döntött, kinevezi magát utókornak, és emléktáblát állíttat a Balassa utcai klinika falán. Kéner Balázs, aki nem tagja semmiféle irodalmi körnek meg más államilag támogatott hagyatékgondozó egyletnek, ezt is pontosan összekomponálta és megszervezte. Ennek eredményeképp ma emléktábla-avatás lesz a Balassa utcában, utána pedig az egyetemi klinika kertjében fát ültetnek azok, akik támogatták az ifjú kollégát irodalomtörténeti jelentőségű fáradozásaiban. Köztük van maga a klinika, a Magyar Orvosi Kamara, a TIT Vas megyei szervezete, szponzorként Szombathely városa és a Vas megyei közgyűlés, illetve a Magvető Könyvkiadó, a szombathelyi Gothard Jenő Általános Iskola, valamint a már említett Szajbély Mihály irodalomtörténész.

Ha megkérnénk rá, Kéner Balázs órákig sorolhatná, kiket kért az elmúlt években arra, hogy segítsék elhatározásában. Többen kikérnék maguknak, ha nevesíteni mernénk őket. Mindez persze ünneprontás volna. Szerencsére Esterházy Péter és Tolnai Ottó - noha egyikük sem szombathelyi - azonnal az ügy mellé álltak.

Ma délután 4 órakor a SOTE Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájánál (Budapest VIII., Balassa utca 6.) Csáth Géza emléktábláját - Marosits József szombathelyi szobrász- és grafikusművész alkotását - Esterházy Péter és Tolnai Ottó avatja föl.

Kéner Balázs
Kéner Balázs
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.