Medgyesegyházán a legdélibb magyarországi dinnyetermelő körzetben az idén már nem szednek több dinnyét, a hét végén befejeződött a szezon - mondja Lipták László gazdálkodó. A dinnyések nem is bánkódnak, mert a 30 forintos indulóár augusztus közepére megfeleződött, majd tíz forintra csökkent. Szabolcsban, ahol a héten még szedik a dinnyét, már csak kilónként öt forintért veszik át a termést. De a fogyasztókra még számítanak a kereskedők, a forgalmasabb helyeken a dinnyeárusok egy-két hétig kitartanak. A fővárosban hétfőn még 40-50 forintért kínálták a gyümölcs kilóját az utcai árusok.

Felemásnak mondják az idei görögdinnyeszezont a szakemberek. A féltucatnyi nagyobb termelőkörzet értékesítési adataira még néhány hetet várni kell, de az biztos, hogy a várt 220 ezer tonna helyett jó, ha 150 ezer tonna dinnyét el tudnak adni. Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezet ügyvezetője szerint a jó kezdés után a Tesco és az Auchan árletörő akciói és a hűvös, változékony augusztusi időjárás sok termelő jövedelmét elvitte.

A termelők szempontjából augusztus elejéig nem volt baj. A hűvös tavasz és nyárelő miatt kissé késve indult az érés, de a júliusi kánikula idején itthon, Lengyelországban, Csehországban és a Baltikumban - a fő magyar exportpiacokon - sok fogyott a dinnyéből. A dél-európai hőhullám is a magyar dinnyések bevételeit gyarapította. Szerencséjükre a spanyol aszály miatt a német piacon hamar elfogyott az ibériai dinnye, ezért az áruházláncokat ellátó nagykereskedők Magyarországon keresték a gyümölcsöt. Ebben az időszakban kilónként 30-35 forintot fizettek a termelőknek a dinnye kilójáért, amiért a hazai fogyasztó száz forint körüli összeget adott. (A külföldi valamivel többet.) A lengyel piacra kilónként 12-13 eurócentet (30 forint körüli összeget) fizettek a nagyobb dinnyékért. Ausztriába, Szlovákiába, Németországba, Csehországba, Lengyelországba, Svédországba és a Baltikumba a 2-3 kilós dinnyéket vitték dobozokba csomagolva. A néhány kilós, kisebb dinnyékből négyet-hatot raknak egy-egy dobozba, a család megveszi az egészet, s eszik, amíg el nem fogy. Ezért a dinnyéért egyébként kilónként 20 centet (45-50 forintot) is megadtak. A hazai piacon augusztus második hetétől - a tartós lehűléssel együtt - csökkent a fogyasztás és ezzel együtt az ár is.

Holuba Mihály lakiteleki dinnyés szerint Magyarországon is változnak a dinnyevásárlási szokások. Már kevés az olyan család, ahol egy-egy ebéd után az asztalt körbeülve egyszerre megesznek egy tízkilós dinnyét. Itthon is a kisebbeket keresik, vagy csak egy-egy szeletet, darabot visznek, ezért az utcai és a bolti kereskedők felezve, negyedelve vagy szeletelve is árusítják a görögdinnyét. Viszont nem lékelnek.

Az egyik utcai kereskedő érdeklődésünkre elmondta, hogy az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) tiltja a lékelést. Az Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézetben (OÉTI) megtudtuk, hogy kategorikus tiltás nincs, de két éve állásfoglalásban tettek javaslatot a dinnyeárusítás élelmiszerbiztonsági kockázatainak csökkentésére. Ennek lényege: minden eshetőséget ki kell zárni arra, hogy a szeletelés, lékelés közben az esetleg szennyezett dinnyehéj a termés "húsával" érintkezzen. Egy szabály szerint darabolt terméket csak az a kereskedő forgalmazhat, aki megfelel az élelmiszerbiztonsági és kockázatkezelő (HACCP) előírásoknak. A dinnye esetében mosni tudja a dinnyét és a kést, majd fóliázza a dinnyedarabot. Az út menti árusok ettől általában távol vannak, de a lékelés már náluk is kiment a divatból.

A vártnál kevesebb hazai dinnye termett az idén