Ragaszkodnak a kettős állampolgársághoz
A határon túliakért viselt felelősség alkotmányba foglalására, speciális magyar személyi igazolvány megadására, valamint a határon túli magyarság ügyeivel foglalkozó parlamenti bizottság létrehozására tett javaslatot a miniszterelnök a határon túli magyar vezetőknek, akik továbbra is ragaszkodnak a kettős állampolgársághoz és a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) mielőbbi összehívásához.
Gyurcsány Frenec a két és félórás találkozót követő sajtótájékoztatón a parlamentben elmondta: javaslatuk szerint a magyar alkotmányozás történetében először foglalnák az alaptörvénybe, hogy a Magyar Köztársaság felelősséget visel a határon túli magyar közösségekért, amelyek a magyar nemzetnek mint kulturális, nyelvi, történelmi közösségnek a részei.
Hozzátette: a határon túli magyar közösségek azon tagjai számára, akik valószínűsítik, hogy magyar állampolgárok leszármazottai, magyar személyi igazolványt bocsátanának ki, amelyet útiokmányként használhatnak azon államokban, ahol a jelenlegi magyar személyi igazolvány is annak minősül. Támogatják, hogy a parlament állandó bizottságot alakítson, amely a határon túli magyarság politikai kérdéseivel foglalkozik - mondta el a miniszterelnök, aki a kormány javaslatai alapján konzultációsorozatot kezdeményezett az érintett közösségekkel.
A határon túli magyarok ragaszkodnak az állampolgársághoz
Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke elmondta: a tanácskozáson újra kiderült, vannak fontos kérdések, melyekben egyetértenek, más fontos kérdésekben azonban nem. Utóbbira példaként a kettős állampolgárság ügyét említette, amiben, mint mondta, világos és éles a nézetkülönbség. Az erdélyi magyarság továbbra is egyértelműen ezt a megoldást támogatja - szögezte le.
Közölte: egyetértés volt ugyanakkor abban, hogy minden olyan intézkedés, ami a határon túli magyar közösségek életének megkönnyítését szolgálja, vagy valamilyen kedvezményt biztosít, fontos a számukra.
A kormányfő által vázolt javaslatokat nem kívánta értékelni, mondván, megvárja az előreláthatólag két héten belül megérkező írásos dokumentumokat.
Markó Béla szerint mielőbb szükség lenne a MÁÉRT összehívására.
Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség vezetője közölte, továbbra is az állampolgárság megszerzését tekintik céljuknak. Minden egyes pont a megoldás felé vezet és remélem, hogy előbb utóbb eljutunk a végső megoldásig, a kettős állampolgársághoz - közölte.
- Ez lehet ezerötszáz kis lépésben vagy pár nagy lépésben - utalt a kormányfő által gyakran emlegetett kis lépésekre.
Nekünk a kettős állampolgárság nem utazás kérdése, nem azért kérjük, hogy Európában flangáljunk, nekünk ez a szellemi kötődést és a biztonságot jelenti - hívta fel a figyelmet, hozzátéve: bízik abban, hogy e kérdésben előbb-utóbb megértésre találnak a vajdasági magyarok.
Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának vezetője közölte: uniós tagként számukra nincs jelentősége a kormányfő által bejelentett személyi úti okmánynak, de ahogy az állampolgárság kérdésében is, szolidárisak azokkal a magyarokkal, akiknek ez segítséget jelent.
A Máért összehívása kapcsán megjegyezte: nem feltétlen azokban a kérdésekben kellene találkozót kezdeményezni, amikben ma nincs egyetértés.
Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke szerint bejött a papírforma, a találkozó nem okozott meglepetést számukra. - A fontosabb kérdésekben (...) nem tudtunk egyetértésre jutni, viszont ezt nagyon kedélyesen tettük, a magyar politikai kultúrának megfelelően - jegyezte meg élesen.
Közölte, a kárpátaljai magyarok továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy áttelepülés nélkül juthassanak állampolgársághoz, másrészt ragaszkodnak a MÁÉRT-hez, mint olyan formához, mint aminek a keretei között a nemzeti konszenzust ki lehet munkálni.
A megkérdezett határon túli politikusok egybehangzóan azt mondták: a miniszterelnök szóbeli javaslatairól tartalmilag nem kívánnak véleményt mondani, és álláspontjukat csak a konkrét anyagok ismeretében fejtik ki.
Hiller: nagy előrelépés a határon túli magyar közösségekkel
Tartalmában és hangvételében nagyon eredményesnek és pozitívnak tartja az MSZP elnöke a megbeszéléseket. Hiller István elmondta, hogy egyes területeken vannak nézetkülönbségek, de őszintén mondhatja, hogy a közös ügyek 80 százalékában egyetértettek a határon túli magyar közösségek vezetőivel. A pártelnök a vitás témák keretében kiemelte a kettős állampolgárság kérdését, hangsúlyozva, hogy bátran kijelentheti: zsákutcás és sehova nem vivő volt az a politika, amely népszavazást eredményezett, ami rossz volt és fölösleges.
A Fidesz szerint a kormány a pr-rendezvényt szervezett
Balla Mihály, a Fidesz országgyűlési képviselője felhívta a figyelmet arra, hogy érdemi megállapodásra, konkrét döntésre nem került sor Gyurcsány Ferenc és a határon túli magyarok képviselőinek találkozóján.
Az is bebizonyosodott, hogy a kettős állampolgárságot a kormány nem tudja helyettesíteni különböző ötletekkel - utalt a miniszterelnök három javaslatára: a határon túliakért viselt felelősség alkotmányba foglalására, speciális magyar személyi igazolvány megadására, valamint a határon túli magyarság ügyeivel foglalkozó parlamenti bizottság létrehozására.
A nagyobbik ellenzéki párt poltikusa kiemelte: elfogadhatatlan, hogy a miniszterelnök nem hívja össze a Magyar Állandó Értekezletet, illetve halogatja az összehívását. Pedig ez az a fórum, ahol az összes érintett, a parlamenti pártok, a kormányzat és a határon túli magyar szervezetek is jelen lehetnek és döntéseket készíthetnek elő - tette hozzá.
Balla Mihály rámutatott arra, hogy a magyar alkotmány már leírja a felelősségvállalást a határon túli magyarokért. Emellett olyan személyigazolvány kibocsátásának a tervezetéről tájékoztatott a miniszterelnök, amely már létezik, ez a magyar igazolvány - jegyezte meg.
Mind a Máért, mind a házelnök által kezdeményezett Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma, mind pedig a külügyi és emberi jogi bizottság már foglalkozik a határon túli ügyekkel - mondta Balla Mihály.
(forrás: MTI)
