Hurrikánok évadja
A hurrikánok előrejelzésével foglalkozó amerikai szolgálat az idén májusban azt jósolta, hogy ebben az évben a megszokottnál több hurrikán veszélyezteti majd a karibi térséget. Augusztusban pontosítottak: az átlagoshoz képest
A hurrikán szó az indián "urrikan", azaz "Nagy Szél" szóból származik. A hurrikán az északi féltekén az óramutató járásával ellentétes, a délin egyező irányban forgó, több száz kilométer átmérőjű felhőörvény, amely a trópusokon keletkezik. A Csendes-óceán térségében, a dátumválasztó vonaltól nyugatra tájfun, keletre hurrikán, a déli Csendes-óceánon és az Indiai-óceán térségében ciklon, Ausztráliában willy-willy a neve. Augusztustól októberig nem ritka, hogy egyszerre több trópusi ciklon is megfigyelhető az óceán fölött. Az Atlanti-óceán északi medencéjének hurrikánjai az afrikai partok felől érkeznek a Karib-tenger és a Mexikói-öböl térségébe.
A forró trópusi napsütés hatására felmelegedő tengerfelszín fölött sokfelé keletkeznek hatalmas tornyos gomolyfelhők, amelyek kiadós felhőszakadással járnak. Augusztus közepe és október közepe között viszont különleges helyzet áll elő. Ahogy azt egy évvel ezelőtt már megírtuk, az északi és a déli félteke légtömegét elválasztó trópusi összeáramlási zóna, vagyis az északkeleti és a délkeleti passzátszél közötti választófelület az északi szélesség 10. és 20. foka között húzódik. A választófelület mentén keletkező tornyos gomolyfelhők a passzátszelektől perdületet kapnak - tájékoztatta lapunkat Gyuró György, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa -, és felhőkarokba, majd felhőörvényekbe rendeződnek. A felhőrendszerbe újabb és újabb nagy mennyiségű, meleg, nedves légtömeg áramlik be. Erre akkor van a legnagyobb esély, amikor a tengerfelszín hőmérséklete legalább 27 Celsius-fokos.
Afrika nyugati partjainál a Zöld-foki-szigetek környékén folyamatosan látni hurrikáncsírákat, de közülük szerencsére csak kevés fejlődik tomboló viharrá. Egy erőteljes légörvény kifejlődéséhez másfél-két nap kell.
A felhőképződéskor, vagyis amikor a vízpára kicsapódik, felszabadul a vízgőzben elraktározott párolgáshő, ami tovább növeli a rendszer energiakészletét, és tovább gyorsul a forgás. Ezzel egy időben a középpontban egyre intenzívebbé váló feláramlás miatt megindul a légnyomás csökkenése. Gyors nyomáscsökkenés esetén trópusi légörvény alakul ki, amelyben a forgás sebessége megközelíti a 60 kilométer/órás értéket. Ha továbbra is van nedvesség-utánpótlás, akkor az örvénylés tovább gyorsul, 60 kilométer/órásnál nagyobb forgási sebesség esetén trópusi viharról beszélünk. A felhőörvény közben a keleties passzátszelekkel távolodik Afrikától, és félelmetes búgócsigaként pörögve napról napra jobban megközelíti Amerika partjait.
Mozgása közben a hurrikán ereje csökkenhet, illetve növekedhet - ez volt érvényes a Katrinára is. Ha gyorsan mozog a légörvény és hidegebb tengerfelszín felett halad át, csökken az energiája, végső soron ki is múlhat. Meleg tengerfelszín felett lassan mozgó hurrikán hihetetlen energiákat vehet fel, így pusztítóbb hatása lehet. Az ötös erősségűnek minősített hurrikánok 200 km/órás sebességet meghaladva robognak. A hurrikán felhőtömbje akár 15 km-es magasságba is felnyúlhat.
Olyan hurrikánok is vannak, amelyek a tenger felett megszűnnek. Sajnos nem csak a tenger feletti életét, de azt sem lehet pontosan megjósolni, hogy a hurrikán hol ér partot. A lehetséges helyszínt a szakemberek hatóránként pontosítják, de a tenger hőmérsékleti inhomogenitása miatt még így is nehéz eltalálni, hogy az óriási búgócsigához hasonló, billegő légtölcsér hol ér partot.
A szárazföld fölé jutva fokozatosan megszűnik a nedvesség- és ezzel együtt az energia-utánpótlás. Ehhez hozzájárul a folyamatos, felhőszakadásszerű esőzéssel járó, valamint az érdes felszínen elszenvedett súrlódás miatti energiaveszteség, ezért a légörvény fokozatosan veszít erejéből. E folyamat viszont napokig is eltarthat, illetve a csillapodó légörvény akár ezer kilométerre is bejuthat a szárazföld belsejébe. Mozgása során súlyos károkat okoz egy több száz kilométer széles sávban. A tomboló szél mindent letarol, a szakadatlan esőzés és a tengerpart közelében kialakuló 8-10 méteres szökőár mindent eláraszt. A hatalmas mennyiségű csapadéknak közegészségügyi következménye is lehet. A vízzel borított térségekben elszaporodhatnak a szúnyogok, és mivel időbe telik, mire valamennyi kitört üveget és leszaggatott ajtót kicserélik, a szúnyogok esélye megnő. Csípésükkel az általuk terjesztett fertőzések - például a legyengült szervezetek számára akár halállal is járó nyugat-nílusi vírus - is sokakat fenyegethetnek.
A hurrikánoknak kapcsolata lehet a klímaváltozással, bár Gyuró György szerint erre vonatkozó egyértelmű kutatási jelentés még nincs. Ha azonban a trópusi felszín melegebb az átlagosnál, akkor vélhetően több hurrikán alakul ki. Kevin Trenberth, a coloradói Buolder-ben található Országos Légkörkutató Központ (NCAR) szakértője ugyanakkor valószínűsíti, hogy a melegebb óceánoknak köszönhetően több energia szabadulhat fel, ami a hurrikánok számának növekedése mellett az özönvízszerű esőzések gyakoriságát is növeli. Az intézet mérései szerint 1988 óta két százalékkal nőtt a térségben a levegő átlagos páratartalma. Számítógépes modellekből kitűnik, hogy egyre több pusztító erejű hurrikán alakulhat ki Afrika nyugati partjainál.
A szárazföldön olykor tornádók is keletkeznek a hurrikánok körzetében. Utóbbi energiája a tölcsértől 100-200 km-es távolságban okoz tornádókat. Sokan egyébként összetévesztik a hurrikánt a tornádóval. Igaz, hogy örvény mind a kettő, de egészen más jellegűek. Tornádó csak szárazföld fölött képződik, egyetlen hatalmas gomolyfelhő tartozik hozzá, mérete legfeljebb 1-2 kilométer, élettartama csak ritkán hosszabb fél óránál, és a csapadék is sokkal ritkább és kevésbé intenzív, mint a hurrikánban. Hazánkban évente egy-két tornádó alakul ki. A Magyarországon mért legnagyobb szélsebesség elérte az óránkénti 150 km-t.
