A döntést a napokban hozta a Legfelsőbb Bíróság, megerősítve a korábbi, erre vonatkozó ítéleteket, és elutasítva a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus keresetét.

Mint arról lapunkban már beszámoltunk, a görög diaszpóra egyházait felügyelő konstantinápolyi patriarchátus arra hivatkozva indított pert, hogy a templomot a XVIII. század végén Magyarországon megtelepedett görög kereskedők adományaiból építették, s tulajdonjoga a második világháború után került át a moszkvai patriarchátushoz.

A Legfelsőbb Bíróság nem látta indokoltnak, hogy a történelmi előzmények alapján megváltoztassa a templom státusát. Az indokolásban hangsúlyozottan szerepel, hogy a székesegyház sosem volt a konstantinápolyiak tulajdona, a belgrádi szerb pátriárka alá tartozott, mielőtt az orosz pravoszláv egyházhoz került volna. Az alperes Magyar Ortodox Egyházmegye azzal is eredményesen érvelhetett, hogy míg korábban a templomban csak görögül folytak az istentiszteletek (s ennek következtében egyre csökkent a hívők száma), Moszkva fennhatósága alatt magyarul és oroszul is misézhetnek, és a kegyhely valamennyi ortodox hívő előtt nyitva áll.

Lapunk érdeklődésére Kalota József esperes, a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus bécsi érsekének magyarországi képviselője csalódását fejezte ki a Legfelsőbb Bíróság döntése miatt. Véleménye szerint a testület annak megállapítására szorítkozott, hogy a görögök nem léphetnek tulajdonba, de arról nem határozott, hogy a székesegyház a kapcsolódó ingatlanokkal jogszerűen illeti-e meg jelenlegi gazdáját. Hozzátette: várhatóan a strasbourgi európai bírósághoz fordulnak.